Papírforma: a vendégek mindhárom pontot elhozták Vácról.
Farkas József
Bár Kanta József (balra) ezt a versenyfutást nem nyerte meg, higgadtan értékesítette a tizenegyest, ezzel egyenlített az MTK
Farkas József
Bár Kanta József (balra) ezt a versenyfutást nem nyerte meg, higgadtan értékesítette a tizenegyest, ezzel egyenlített az MTK
A NAGYOBB MÉRETHEZ KATTINTSON A KÉPRE!
A hazai drukkerek a legendás váci hagymás zsíros kenyeret falatozva és a Chelsea bajnoki meccsét nézve hangoltak az MTK elleni mérkőzésre. Falatozás közben szóba került a két együttes legutóbbi találkozója is, amikor a kilencvenes évek sikercsapata, a Vác már zuhanórepülésben volt, csupa-csupa ifista alkotta a kezdő tizenegyet, így nem csoda, hogy 2000-ben az MTK Kenesei Krisztián vezérletével 5–0-ra nyert ebben a stadionban. Rég volt, spongyát rá, így érveltek a váci ultrák, majd ahogy megkezdődött a meccs, máris hangpárbajt vívtak a lelkes MTK-táborral.
Ám a nézők lelkesebbek voltak, mint maguk a játékosok. Lassan csordogált a játék, a labda jobbára a vendégek térfelén pattogott. Furcsa volt látni a korábban kreatívan, ötletesen futballozó MTK-t, amint képtelen egyetlen korszerű, veszélyes akciót vezetni. Nem így a hazaiak: úgy tűnik, nemcsak az emlékek maradtak a Csank János-féle aranykorszakból, a váci pontrúgások még ma is életveszélyesek. Így szerzett vezetést Rob Kornél, talpra ugrasztva mintegy kétezer vácit.
A gól után is a piros-kékek maradtak támadásban, ha jobban koncentrálnak, ha az immár öt csapat által is megkörnyékezett Kulcsár Tamás nem kapkod, avagy Rob Kornél távolról is pontosabban céloz, tán minden másként alakul. Ehelyett Németh Krisztián villant, a bírói sípolt, tizenegyest ítélt, és helyreállt a világ rendje. Ezután lett igazán lapos a meccs. A gól visszafogta az addig lelkesen rohamozó váciakat, ugyanakkor nem dobta fel a kékeket. Nem csoda, hogy a mindig higgadt Garami József, no meg a vendégek kispadja többször is teli torokból üvöltött a sokat hibázó Czvitkovics Péternek.
Mindhiába. Helyzeteket ezután már csak elvétve láthattunk. A szünetben Garami József alighanem megmondta a magáét ifjú labdarúgóinak, a folytatásban ugyanis a vendégegyüttes jóval aktívabb, gyorsabb és veszélyesebb futballt mutatott be. A ritmusváltás megzavarta a váciakat, ebben az időszakban nem találták a fővárosi csapat rövid paszszos játékának ellenszerét. Jött is a vendéggól, majd nem sokkal később már a harmadik találatnak örülhetett a vendégpublikum. Eldőlni látszott a meccs, a Vác láthatóan feladta a csatát, pedig ezen a napon meglephette volna a visszafogott MTK-t. A váciak második találata után már nem maradt idő egyenlíteni, így a drukkerek tapsa közepette lehajtott fejjel vonultak az öltözőbe a váci fiúk.
Az MTK labdarúgói pedig fogadták híveik gratulációját, ám elgondolkodtató: a futballunk immár ott tart, hogy a tehetségesebb játékosokat soraiban tudó MTK 15-20 perc igazi játékkal képes meccseket nyerni. Persze ez nem elsősorban az MTK kritikája… ---- M ---- &