Egyetlen előterjesztést sem szavazott meg a Magyar Kosárlabdázók Országos Szövetségének küldöttgyűlése. Az alapszabályt nem módosította a sportág legfőbb döntéshozó szerve, így tisztségviselők választására sem került sor.
Unger Tamás
A válogatott lejátszotta az Eb-középdöntôket: Gulyás Róbert (középen) szerint gazdátlan volt a csapat
Unger Tamás
A válogatott lejátszotta az Eb-középdöntôket: Gulyás Róbert (középen) szerint gazdátlan volt a csapat
Miután a szövetség május 29-i közgyűlése – amelyen a 15 éve elnöklő Bartha Ferenc helyére az Angliából hazatérő Németh Lászlót választották meg – határozatképtelenné vált, majd a választás végeredményének bejegyzését a Fővárosi Bíróság törvénysértésre hivatkozva megtagadta, hétfőn újra öszszeült a küldöttgyűlés. Mert az alapszabály szerint csak küldöttgyűlés következhetett, s nem közgyűlés. Erre egyébként a Legfőbb Ügyészség hívta fel az érintettek figyelmét, valamint arra is, hogy a küldöttek oldják fel az alapszabály ellentmondásait a tisztségviselők választásánál. Az ügyészek hat oldalon keresztül mutattak rá arra, mit kellene a küldöttgyűlésnek rendbe tennie.
A küldöttgyűlés összeült. Nagyjából eddig zajlott minden rendben. Bodrogváry Iván elöljáróban – négyszemközt – szóvá tette, hogy a megjelentekkel ellentétben Berényi János semmilyen elkötelezettséget nem vállalt az elnöki szerepkört illetően, bár azt a főtitkár sem tagadta, hogy a Magyar Teniszszövetség jelenlegi legfőbb elöljárójával valóban beszélgettek a kosárlabdáról. Úgy általában.
A küldöttgyűlésnek ezzel ellentétben nem úgy általában, hanem konkrétan az alapszabály egymásnak ellentmondó rendelkezéseiről kellett volna döntenie. Alapból az alapszabály módosításáról – kétharmados többséggel. Majd az elnök megválasztását érintő ötven százalék plusz egy fő – 25. §. (3) –, illetve az ezzel ellentétesen rendelkező másik paragrafus – 26. §. (4) – kétharmados többséget előíró rendelkezéseire vonatkozóan. Németh László májusban 64–56-os szavazati arányban nyert Bartha Ferenccel szemben. Ez nagyobb, mint egyszerű többség, de nem kétharmados.
Nem sikerült dönteni. Igazi pártszavazáson érezhették magukat a jelenlévők, mintha csak az előző napi önkormányzati választás folytatódna. Teljesen mindegy, mit mondott valaki, csak az volt a lényeg – ki mondta. Már a levezető elnök személyét is csak röpke másfél óra után sikerült megszavazni. Az ezt követő összes voksolás eredménye az ötven százalék plusz egy és a kétharmad között ingázott. Talán túl sok volt a jogász a teremben. Érkezett is a verdikt: „A jogi problémákat oldják meg az ügyvéd urak az irodáikban, bennünket hagyjanak kosárlabdázni.” Volt, aki „Magyar Sírásók Szövetségének” titulálta az összejövetelt, akadt, aki felszólalásában jelezte: „Kezdünk bohócok gyülekezetévé válni.” A gyűlés mérlegét a PVSK képviseletében jelen lévő Teszler Sándor vonta meg: „Ha képtelenek vagyunk dönteni az ügyeinkben, akkor menjünk haza, mert nem vagyunk alkalmasak arra, hogy azokat képviseljük, akik megválasztottak bennünket.” Haza is mentek.
Lehet, hogy csak taktikából.
Ám, ha nem dönt a szövetség, dönt a bíróság. Mondjuk feloszlatásról.
Egyelőre annyit tudni, hogy folytatás következik – előreláthatólag november 6-án –, a napirendi pontok változatlanok.
Ki tudja, hátha akkor megszavaznak valamit...
Németh László: Kultúrdemokrácia
– Erre számított? – Nem – felelte Németh László.
– Hanem? – Ha engem beszavaznak egy csapatba, akkor illendő hagyni, hogy rádobjam a labdát. Ha bemegy, akkor még mindig megítélhetik, hogy a kosár jó, vagy nem. Itt azonban nekem még azt sem engedték meg, hogy a kezembe vegyem a labdát. Ez becstelenség!
– A megoldás? – Visszamenni egy kultúrdemokráciába. Nem akarom elvenni hatszáz ember kenyerét csak azért, hogy elnök lehessek.
– Visszamegy Angliába? – Nem tudom. Konzultálnom kell azokkal, akik felkértek a feladatra, és megbíztak azzal, hogy csináljam. Őket nem hagyhatom cserben.