Tehetségek márpedig vannak!

Keserves helyzetben van az ember, ha a magyar futball sikereiről akar írni.
A norvégok elleni 4–1-es, de még inkább a Máltán elszenvedett csúfos, 2–1-es Eb-selejtezőbeli vereség után a magyar labdarúgó-válogatott esztendeje nehezen illeszthető a „sikersztori” kategóriába – különösen fájdalmas, hogy ez hosszú évek, évtizedek óta gyakorlatilag természetesnek tekinthető. Kézenfekvő, hogy a honi labdarúgásban új utakat kereső MTK kerüljön ebbe a rovatba, és nem elsősorban azért, mert 2006 végén a kék-fehérek meggyőző teljesítménnyel vezetik a tabellát, hanem azért is, mert a klubnál alkalmazott szisztéma mások számára is követendő lehet.

A klubigazgató szerint tökéletes a választás

A futballban élők pontosan tudják, hogy az MTK-nál kezdték el először az utánpótlást akadémiai szinten nevelni, és az eredmény voltaképpen pillanatok alatt látható lett. A legendás Csikarról, azaz Sándor Károlyról elnevezett agárdi focikollégium diákjai a Hidegkuti Nándor nevét viselő stadionban észrevehetően másképp futballoznak: gyors, pontos passzok, egyérintős, időnként közönségszórakoztató játék jellemzi őket (illik hozzátenni: ez magyar szinten értendő).

Domonyai László klubigazgató nem óvatoskodott a jelzőkkel, amikor megtudta: lapunknál 2006 labdarúgója a 22 éves Kanta József lett (tegyük hozzá, ez újságíróink többségének szubjektív véleménye, ugyanis az osztályzatok alapján a szintúgy MTK-s Hrepka Ádám lett az ősz legjobb futballistája).
„Tökéletes választás – mondta a futballvezető. – Meglehet, Hrepka Ádám vagy Németh Krisztián jobban előtérben van, mint Kanta József, de nekünk ő az MTK emblematikus figurája. Ő az első, aki a Sándor Károly Akadémiáról érkezett, ő testesíti meg egyesületünk mai szellemiségét.”

Egy alázatos játékos nagy elismerése

No, mindez igen érdekesnek hangozhat, és nem vitás, jókora elismerés egy fiatalembernek.
„Mentalitása, emberi kvalitásai alapján azt mondom: ő viheti tovább az Orth György, Sándor Károly, Illés Béla nevével és hozzáállásával fémjelzett vonalat – folytatta Domonyai László. – Mondom, azt nem lehet megjósolni, fiataljaink közül ki viszi a legtöbbre, de ma Kanta József az MTK jelképe. Csendes, tisztességtudó, alázatos fiú, aki ha nem is játszik jól, mert ilyen is előfordul, a szívét-lelkét kiteszi a pályára.”

A ma már Nyíregyházán játszó Kanta Szabolcs, József két évvel idősebb bátyja érkezett először a klubhoz, és őt meg a családot ismerve öccsét szinte látatlanban igazolta át az MTK. A klubnál máig emlegetik, amikor Várszegi Gábor tulajdonos megjegyezte: az egyébként mindenki által kedvelt Kanta család miatt van bajban a magyar futball. A döbbenetet látva az üzletember hozzátette: azért, mert „csak” két fiút neveltek – ötöt vagy tízet kellett volna…

Harmadosztály, másodosztály, élvonal

Kanta József az ajkai Góliát FC-ben kezdett focizni 1991-ben, majd az Ajkai SE játékosa lett 1995-ben, három évvel később került a kék-fehérekhez, az agárdi Sándor Károly Akadémia tanulójaként játszott a Bodajk színeiben a harmad- és a másodosztályban, és 2004 őszén mutakozott be az élvonalban – természetesen góllal. 2006 tavaszán osztályzataink alapján már ő lett a legjobb futballista, 18 góllal harmadik volt a góllövőlistán, a kanadai listán (ezen a gólokat és a gólpasszokat öszszesítjük) 28 ponttal lett első, az ősszel pedig 13 bajnokin kilenc gólt szerzett (csak Bajzát Péter, Hrepka Ádám és Sitku Illés előzi meg), összesen 64 bajnoki mérkőzésen 35 gólt ért el – parádés mutató!

A válogatott egyelőre várat magára: a fiatalokkal teletűzdelt, Kanada ellen győztes magyar nemzeti csapat keretébe már meghívta Várhidi Péter, igaz, Székesfehérvárott nem kapott lehetőséget – majd legközelebb.
És valóban megjeleníti az MTK-t – a napokban a Sándor Károly Akadémián jutalmazzák a legjobb tanulókat, legjobb futballistákat: a díjakat Sándor Károly és Kanta József adja majd át.

---- K ---- &