Kínos kinevezés, de békés elválás

Kisteleki István MLSZ-elnök úgy fogalmazott Détári Lajos kiebrudalásával kapcsolatban, hogy mivel nem találtak a szakember számára testhezálló feladatkört, inkább megváltak tőle. A békesség kedvéért (a 2012-es Eb-pályázat elbírálása előtt nem sokkal senkinek sem hiányzik az összeütközés a szövetségnél) háromhavi járandóságát kifizetik Détári Lajosnak, és Kisteleki István részéről ezzel a dolog el is van intézve.

Valójában nincs ezzel a történettel semmi baj. Annak valóban semmi értelme sem lett volna, hogy Döme csak úgy be-bejárogat a székházba, ahol már nincs dolga, nincs keresnivalója. Mivel Bozsik Pétert Várhidi Péter váltotta a válogatott kispadján, várható volt, hogy Détári Lajos sem marad az első csapat mellett. Egyébként érdekes feladata volt. Szövetségi edzőként dolgozott – a felnőttválogatottnál. Csak a pontosság kedvéért: az MLSZ alkalmazásában álló szövetségi edzőket kizárólag az utánpótlás-csapatoknál foglalkoztattak. A felnőtteknél ilyen poszt 2006 márciusáig, a Bozsik, Détári kettős színre lépéséig nem létezett.
Ezen a ponton érdemes felidézni, mi előzte meg Bozsik Péter és Détári Lajos kinevezését. Emlékezetes, hogy már akkoriban is „forradalmi” hangulat volt a válogatottnál. A szövetségben az idő tájt is felvetődött külföldi szakember szerződtetése.

A horvát Miroslav Blazevic, az angol John Gregory, a spanyol Xavier Azkargorta, a holland Leo Beenhakker és Ari Haan, a német Uwe Rapolder, illetve a francia Roland Courbis neve is szóba került – hiába. Aztán jöttek sorban a magyar jelöltek. Természetesen Nyilasi Tiborra gondoltak elsőként a szövetségnél (aki elsőként mondott nemet a felkérésre), majd következett a reflektorfényt kerülő Róth Antal, és a Vasassal megbukó Egervári Sándor. Rajtuk kívül Csertői Aurélról, Mészöly Gézáról lehetett hallani, de például Dunai Antal MLSZ-alelnök szerint Fazekas László lett volna a legalkamasabb a kapitányi posztra, aki tíz éve nem dolgozott edzőként... Jellemző időszaka volt ez a magyar futballnak. Már-már úgy tűnt, senkinek sem kell a magyar válogatott kispadja, amikor a lista végén előbukkant Bozsik Péter és Détári Lajos neve.

Kinevezésük meglehetősen kaotikusra sikeredett, hiszen a két tréner megbízatását Kisteleki István olyan sajtótájékoztatón jelentette be, amelyre a két szakembert meg sem hívták. Sőt Bozsik és Détári addig még nem is beszélt egymással a közös munkáról, tervekről. Jobb helyeken ugyebár az a szokás, hogy előbb kinevezik a kapitányt, aki utóbb maga választja ki a segítőit. Efféle hagyományokra fittyet hányva Kisteleki gyorsan döntött: Bozsik Pétert szövetségi kapitánynak kérte fel, de mivel voltak, akik Détári érdekében lobbiztak, hát Döméből szövetségi edzőt csináltak – a leendő kapitány tudta és beleegyezése nélkül. Nevetséges és egyben jellemző volt az egész történet.

Lapunk keddi számában Csank János úgy fogalmazott: „Az első pillanattól kezdve nem volt egyértelmű számomra, mi Détári feladata szövetségi edzőként, és hogy ez a titulus mit is takar.”

Igaza van a Diósgyőr mesterének. Détári Lajos olyan pozíciót foglalt el a felnőttválogatottnál, amely korábban – hangsúlyozzuk – nem is létezett (csak az utánpótlásnál).

A mostani szerződésbontás éppen ezért nem más, mint Kisteleki István újabb határozott lépése és egyben önmagával való szembefordulása. Tíz hónappal ezelőtt kitalált valamit, amit most egy tollvonással megszüntetett.

Semmi más nem történt. ---- Megvalósult egy álom (2006. március 16.)
„Petivel jó viszonyban vagyunk, együtt futballoztunk annak idején, szinte ugyanahhoz a korosztályhoz tartozunk. De az sem számítana, ha nem szeretnénk egymást, mert ebben az eseteben még akkor is össze kellene fogni és a jobb jövőért közösen dolgozni. Több mint tíz évig voltam válogatott, tisztában vagyok vele, hogyan működnek ezek a dolgok. A kilencvenes években már többször is mondtam, egyszer szeretnék a válogatott mellett dolgozni, most ez összejött.”


Nagy dilemma a jó hír után: kapitány vagy edző? (2006. március 17.)
„Örömteli, hogy hívogatnak az újságírók, és gratulálnak, de elég kínos mindenkit kijózanítani, hogy ne várjon tőlem nagy sztorikat, mivel igazából még én sem tudok semmit. Remélem, valaki elmondja, mi is lesz a feladatom. Legalább megtudom, hogy kapitány vagy edző leszek-e.”

Végre megvan a hosszú távra szóló szerződés! (2006. április 20.)
„Célunk, hogy kétezer-tizenkettőre ütőképes csapatunk legyen, s mi ketten üljünk a magyar válogatott kispadján a remélhetőleg hazai rendezésű Európa-bajnokságon.”

Ez a csapat már edzésekkel készült Új-Zéland ellen (2006. május 23.)
„Mennyiben más ez a mostani válogatott, mint az előző csapat, amelyet még Lothar Matthäus vezetett? Még csak néhány napja vagyunk együtt, de annyiban már mindenképpen, hogy itt van edzés…”

Tíz évig biztos nem kapunk ki a norvégoktól 4–1-re! (2006. szeptember 5.)
„Egy csapat életében tízévente egyszer fordul elő ilyen rövidzárlat. Némi öröm az ürömben: kétezer-tizenhatig nem kell hasonlótól tartanunk…”

Szégyen és gyalázat Máltán, de elég a fiatalításból (2006. október 15.)
„Szégyen és gyalázat, ami történt. Azonban ne felejtsük el, hogy elég hátul kullogunk a világranglistán, és mi Bozsik Péterrel sohasem mondtuk, hogy világverő csapatunk lenne. Megérdemeljük a kritikát, elfogadom az újságírók és szurkolók véleményét, de könyörgök, azt azért ne mondják, hogy fiatal labdarúgók és fiatal edzők kellenek. Két hónap alatt mi öregek lettünk?”

A kapitány mehet, segítője sorsa még bizonytalan (2006. október 26.)
„Mellbe vágtak az események, egyáltalán nem voltam felkészülve arra, hogy az elnökség nem fogadja el a kapitány beszámolóját. A szövetség alkalmazásában állok, megbízási szerződésem van, egyelőre fogalmam sincs, mi lesz a sorsom.” ---- Évnyitó stábértekezletet tartottak a Magyar Labdarúgó-szövetségben,amelyen Kisteleki István MLSZ-elnök meghívására az A-válogatott és az U19-es ifjúsági válogatott körül dolgozók vettek részt. Az elnök azt várja Várhidi Péter szövetségi kapitánytól, hogy alakítson ki csapatot, amely három-négy év múlva nemzetközi szinten is eredményes lehet.

„Hiteles, szerethető, támogatható válogatott lehet ez” – mondta az elnök.

A nemzeti csapat körül létrehozott stábról Kisteleki István elmondta: szerinte hiányzik a tudomány a magyar futballból, márpedig az orvosi szakma kiválóságai a világon mindenhol segítik a felkészülést, a regenerálódást, a teljesítmény ellenőrzését. Így a nemzeti csapatot és a 19 évesek válogatottját is teszteli majd a dr. Petrekanits Máté vezette csoport, a csapatok orvosi bizottságát dr. Berkes István, a Sportkórház igazgatója vezeti, s az együttesek mellett az egykor az Újpestnél tevékenykedő dr. Knoll Zsolt is szerepet kap. „Pszichológus kell nekünk” – fakadt ki a Málta elleni októberi vereség után Dárdai Pál, a német Hertha BSC légiósa, és talán emiatt jelentették be: Nagy Sándor személyében lélekbúvár is dolgozik majd az orvosi teamben.

Az elnök két újdonságról is beszámolt. Mint lapunkban kedden már megírtuk, az Európai Labdarúgó-szövetségtől (UEFA) 2.5 millió eurós támogatást kapott az MLSZ egy korszerű edzőcentrum felépítéséhez.

„Megvan a hetvenezer négyzetméteres, Budapesthez közeli terület – mondta Kisteleki István. – Itt több pálya, köztük műfüves futballpályák épülnek, de lesz futsalcsarnok, kondicionálóterem, a legmodernebb orvosi eszközökkel felszerelt laboratórium is. Még azt is megkérdeztük, a gondnoki iroda hol helyezkedjen el, és milyen fűnyírót javasolnak az UEFA-ban…”

Szó esett arról is, milyen más tudományos módszereket akar meghonosítani az elnök a magyar futballban.

„Laptopokkal mászkáló edzőket akarok látni” – beszélt elvárásairól Kisteleki István, hiszen, mint mondta, a „jó szemem van, értek hozzá” megérzések ugyan kitűnőek, de látjuk, mire jutott ezekkel labdarúgásunk.

„Tárgyalásban állunk egy külföldi céggel az úgynevezett Prozone-programról – magyarázta az elnök. – Több kamerával rögzítik a mékőzést, a felvételeket betöltik a számítógépbe, és a szoftver segítségével a lefújás után néhány órával egy komplex vizsgálat eredményét kapja az ember. Hogy ki mennyit és milyen intenzíven futott, hogyan mozogtak a csapatrészek, és ezernyi más adatról értesülhetünk. A szoftver nem olcsó, de tárgyalunk a megvételéről. A tudomány bevonásával valódi rendszerváltozást akarok elérni: a magyar futball szemléletében, eszközeivel az őskorban toporog, ki kell onnan mozdítanunk!”