Ronaldo már döntött: Milan!

Ronaldo nem esett a feje lágyára. Miután Fabio Capello, a Real Madrid vezetőedzője egyértelművé tette, hogy a jövőben nem számít az elmúlt háromnegyed évben leginkább súlyproblémái miatt fókuszba került játékosra, osztott-szorzott, és levonta a következtetést: távoznia kell.

Alapvetően két lehetőség állt a Fenoménnak becézett brazil előtt. Az egyik, hogy David Beckham, Luis Figo és a többi „nagy” előd példáját követve pályafutása hátralévő éveiben elfocizgat valamelyik arab olajsejk vagy szórakozni vágyó amerikai dollármilliárdos magáncsapatában, és a luxuséletforma monotonitását néha egy-egy langyos futballshow-val megszakítva élvezi a „Ronaldo” névvel együttjáró népszerűséget és anyagi előnyöket.
A másik verzió: nem adja fel a harcot, felveszi a kesztyűt, és bizonyítja, hogy egy aranylabdás, világbajnok futballista harmincévesen is megállja a helyét a világ elitbajnokságaiban.

Nos, Ronaldo ez utóbbi mellett döntött – pontosabban úgy határozott, fut még egy kört, mielőtt életbe lép az egyes számú forgatókönyv, vagyis a – Luis Figo aláírását már megszerző – szaúd-arábiai el-Ittihad megkeresését és az Egyesült Államokból érkező ajánlatokat félredobva a nehezebb utat választotta, konkrétan a milánói kihívást. Ezúttal azonban nem korábbi csapatához, az Interhez, hanem a városi rivális Milan együtteséhez szerződik.
Azaz csak szerződne, ha az olasz klub után a Real Madrid is áldását adná az ügyletre, a spanyolok azonban még haboznak.

Hogy miért?
A válasz egyszerű: nem akarják ölbe tett kézzel nézni, hogy a milánóiak egy árva eurócent kifizetése nélkül „elgurítsák” a madridi csapat „gólhordóját”. Márpedig Adriano Gallianinak, a Milan alelnökének ez a terve: a brazil 2008 nyaráig élő szerződését (és ezzel a játékos busás fizetésének terhét) ingyen átveszi a spanyoloktól.

„Az ötlet egyszerű – magyarázta a Silvio Berlusconi klubelnök jobbkezének tartott elöljáró. – Nem a korábban felvetődött kölcsönügyletről lenne szó, hanem végleges szerződésről, meg a szerdai olasz újságokban megjelent öszszegnél valamivel alacsonyabb keresetről, már ami Ronaldo jövedelmét illeti.”
Adriano Galliani – feltéve, hogy a La Gazzetta dello Sport című lapot vette a kezébe – négymillió eurós (egymilliárd forintos) éves fizetésről és Ronaldo nyolcmillió eurót (kétmilliárd forintot) érő, jelenleg a Real Madriddal felezett marketingbevételeinek teljes átengedéséről olvashatott – ebből tessék hát levonni azt a „valami”-t.

A spanyolok részéről egyébként nincs elvi akadálya a csatár elengedésének, nem véletlenül nyilatkozta Ramón Calderón elnök a napokban: „Ronaldo helyzete egész más, mint David Beckhamé volt, hiszen előbbinek nem most nyáron, hanem csak kétezer-nyolcban jár le a szerződése. Az viszont biztos, hogy nem játszik, miután az edző kijelentette, nem számít a szolgálataira.”

Ronaldo-ügyben tehát jelenleg a Real térfelén pattog a labda, a válasz azonban még napokat késhet.
És hogy a két egyesület közti tárgyalás valóban nem csak könynyed, mosolygós teázás lesz, azt jelzi Fabio Capello határozott kijelentése is: „A Real Madrid nem hajlandó ingyen elengedni Ronaldót. Azt akarjuk, hogy mindenki jól járjon, senkiben se maradjon rossz érzés.”
Nem akadálymentes tehát Ronaldo Milánóba vezető útja, de a brazil azzal is tisztában van, hogy a megbeszélések kudarcba fulladása esetén sem történne tragédia. Alternatíva ugyanis létezik: elszerződhet Szaúd-Arábiába és az Egyesült Államokba is.

----