Nem kérnek a profi futballból

Több ezer ember kísérte utolsó útjára Filippo Racitit, a pénteken a Catania–Palermo meccs kapcsán kitört zavargások során 38 évesen meggyilkolt olasz rendőrt, és XVI. Benedek pápa is részvétét nyilvánította, a gyászmisén több olasz miniszter és minden élvonalbeli szicíliai labdarúgó részt vett.

Az egész Itáliát gyászba borító erőszak miatt az ország sokak szerint végső búcsút mondhat a 2012-es Eb-rendezésnek, amelynek péntektől alighanem Horvátország és Magyarország közös pályázata az első számú esélyese. Az olasz sport és közélet vezetőinek most kisebb gondjuk is nagyobb a nemzetközi tekintély helyreállításánál, mi több, esetükben erről már szinte fölösleges is beszélni. Döbbenetes szélsőségek jellemzik az olasz futball elmúlt esztendejét: a nyáron Olaszország válogatottja megnyerte a világbajnokságot, ám a sportág két akkora pofont kapott, amelynél nagyobb csapás nem is érheti egy ország labdarúgását. Kiderült, hogy az egész első osztályt behálózták a bundák, csaltak a bírók és a csapatok is, majd alighogy kezdett elülni a súlyos megvesztegetési válság, odáig fajult a meccseket kísérő erőszak, hogy múlt pénteken meghalt egy ember.

A tragédia ráadásul nem egy balszerencsés egyedi eset következménye, jól látható, hogy miként uralkodott el a brutalitás az olasz futballban: tavaly 55 súlyos sérülést okoztak a szurkolói öszszecsapások, s a „nem biztonságos” besorolású mérkőzések száma 211-ről 298-ra növekedett egyetlen év alatt, továbbá 202 esetben volt szükségük orvosi ellátásra a sérült rendőröknek, ami 42 százalékos emelkedést jelent egy év alatt. Ha eddig sajnálkoztunk azért, mert Magyarországról a tüntetők és a rendőrök csatájának képe jutott el az elmúlt hónapokban a leggyakrabban a külföldi tévénézőkhöz, akkor most kijelenthető, hogy mindaz, ami Budapesten lezajlott, operett ahhoz képest, amit az olasz futball produkál szinte hétről hétre (a sérülteket ez persze nem vigasztalhatja!).

És nem tud jót lépni az olasz kormány. Ha továbbra is szünetelteti a tragédia után egyből felfüggesztett futballéletet az országban, akkor azért alkalmatlan Eb-rendezésre, ha pedig a folytatás ne adj’ Isten újabb erőszakot szül, akkor azért. A hatalmas pénzügyi kár miatt mindenesetre a klubok képviselői a folytatás mellett vannak, már a kéthetes szünet is 500 millió eurós (125 milliárd forint) televíziós jogdíj- és reklámbevétel kiesést jelent a csapatoknak. „A show-nak folytatódnia kell” – idézte a cinikusan kegyetlen Queen-mondatot a liga elnöke, Antonio Matarrese, ám ezzel csak az emberek öt százaléka ért egyet, egy közvélemény-kutatás szerint a lakosság 62 százaléka egy évig sem akar ezután futballt látni (a Vatikán is hasonló tartalmú nyilatkozatot tett), egyesek pedig egyenesen megszüntetnék az országban a profi labdarúgást. Ez a társadalmi ellenérzés a másik nagy ellensége az olasz Eb-pályázatnak, hiszen az UEFA nem szívesen rendez ott Európa-bajnokságot, ahol az emberek látni sem bírják a futballistákat.

Márpedig az olasz adófizetőktől most futballrendezvénnyel kapcsolatban igen nehéz lelkesedést várni…