Szenvedés, de győzelem

Ha a két csapat korábban leját szott mérkőzéseit, no meg a közelmúltat nézzük, kijelenthetjük: a debreceni drukkerek nyugodtan késhettek a Kaposvár elleni mérkőzésről, mert az elmúlt években a hazaiak rendre a meccs hajrájában múlták fölül a Rákóczit – de a legutóbbi két bajnoki összecsapásán, a Paks, illetve a Vasas ellen is csak a végjátékban szerezte meg a három pontot a Loki. A DVSC-stadion lelátóin talán ezért is maradt üresen rengeteg szék az együttesek bevonulásánál, ám a pályán kívül várakozó, s jóízűen szotyolázó drukkerek néhány perccel a kezdő sípszó után hanyatt-homlok rohantak be az arénába, mivel meghallották, hogy felhördült a hazai Bközép: a debreceni Ibrahim Sidibe már a meccs elején gólhelyzetbe került, ám fejese néhány méterrel elkerülte a kaposvári kaput. A tavaszi, angyalföldi nyitányon győztes gólt szerző Jimmy Jones Tchana azonban már pontosabban célzott: a francia légiós vérszegény lövése ugyan jó irányba gurult, de csak a kapufán csattant. Amíg a hazai fanatikusok a szektorukba, a vendégjátékosok a saját kapujuk elé tömörültek be, a Debrecen ugyanis beszorította a Kaposvárt. Pedig ha a Rákóczi meg akarja valósítani tervét (Prukner László kaposvári vezetőedző szerint a bentmaradáshoz legalább huszonegy pont kell), akkor néhány bravúrra is szüksége lesz a csapatnak. Ezen az estén azonban inkább a DVSC-TEVA labdarúgói mutattak be egy-két feledhetetlent „mutatványt”: a Loki gólfelelőse, Ibrahima Sidibe például hat méterre Milinte Árpád kapujától zavartalanul rúgta legalább négy méterrel a kapu fölé a labdát...

A második félidőben aztán a sokadik helyzetét gólra váltotta a Debrecen: Ibrahim Sidibe nagy nehezen betalált, s bár a gól nem a hajrában született, a Loki ezúttal is szoros meccsen tudott nyerni a kiesőjelölt Kaposvár ellen.

És lássuk be: egy aranyéremre hajtó címvédőtől ez igencsak szerény teljesítmény...