„Szerintem óriási meccs volt, hatalmas iram, nagy küzdelem, férfias keménység ritkán látható tiszta játékkal párosulva. Azt hiszem, egyetlen rossz szó sem érheti a dunaújvárosiakat, mert ez a meccs igazi játékot hozott, és bár az eredmény egyértelmű Volán-győzelmet sugall, nem volt ez olyan sima, főleg az elején. Engem kellemesen megleptek az újvárosiak, gratulálok, csak így tovább, magyar fiatalok! Szerdán még nagyobb csata várható!” – így méltatta a döntő első mérkőzését, így dicsérte az ellenfelet egy Volán-szurkoló a Nemzeti Sport online fóru mán.
Ebből is látszik, hogy az Alba–DAB hokidöntő lényege nem a bunyózás vagy a durva megmozdulások, inkább maga a játék, a jégkorong kerül előtérbe – a sportághoz illő keménységgel, persze. Mindez a második találkozóra is igaz volt, eleinte folyamatos volt a játék, s bár több kiállítást ítélt a játékvezető, mint kedden, durváskodás ezúttal sem fordult elő. Szerelemről szó sem volt, a kemény ütközésekből, látványos jelenetekből természetesen nem volt hiány. A 6. percben óriási meglepetésre a negyedik székesfehérvári sor hozta össze a vezető gólt, Majoross Gergely passzából a Tilu becenévre hallgató Rajz Attila volt eredményes.
A folytatásban sorra dolgozta ki a nagyobbnál nagyobb helyzeteket a Dunaújváros, de a legígéretesebb lehetőségek is kimaradtak. A védekezésre egyik oldalon sem lehetett panasz, a csapatok támadójátéka viszont igencsak harmatosra sikerült. Az Alba a megszokottnál ezúttal kevesebb ziccert alakított ki, a DAB játékosainak életét pedig Budai Krisztián kapus keserítette meg. A harmadik harmadra szemmel láthatólag elfáradtak a csapatok, egyre töredezettebbé vált a játék, kettős emberelőnyből sem született gól.
A lefújás előtt egy perccel Vladimír Matejov, a Dunaújváros edzője időt kért, de az ilyenkor szokásostól eltérően nem küldött mezőnyjátékost a jégre a kapus helyett. A vendégek ekkor sem tudtak gólt ütni, így a címvédő Volán összesítésben már 2–0-ra vezet.