A két élcsapat roppant gyenge meccset vívott

A mérkőzés elején meglepődve tapasztalhattuk, hogy az Újpest 4–1-re vezet. Persze nem dőltek meg a gyorsasági gólrekordok, pusztán a támadók számát vetettük össze egy-egy akciónál. Hazai oldalon Kovács Zoltán és Tisza Tibor mellé rendszerint felzárkózott Nagy Olivér, illetve Kőhalmi András, ám a vendégek jobbára egyedül hagyták az előretolt Ibrahim Sidibét.

Kíváncsian vártuk, hogy ez a fölény mire lesz elegendő. Kijelenthetjük: az Újpest nem tudta érvényesíteni ezt az előnyét, sőt az első félidő nagyobbik részében a Debrecen volt aktívabb, a piros-fehér együttes többet kezdeményezett a hazainál. Adódott helyzet mindkét kapu előtt, ám az első félidőben nem esett gól. A labdát többet birtokló Debrecen teremtett több ígéretes lehetőséget, de olykor körülményes középpályásai miatt igazán nagy ziccer nem alakult ki Balajcza Szabolcs kapuja előtt. Az újpestiek valamivel kevesebb alkalommal kerültek a debreceni tizenhatos elé, így igazán bosszankodhattak, hogy Kőhalmi András kihagyta az elronthatatlannak tűnő helyzetet. A már említett körülményességből fakadóan nem volt túl magas a színvonal – arról ne is beszéljünk, hogy egy alkalommal például Komlósi Ádám a pálya közepéről az oldalvonalon túlra passzolta a labdát. Az első játékrész elmaradt a két csapattól megszokott nívótól, pedig ez a két együttes rendre jó meccset játszik egymással. Egyvalamire nem lehetett panasz: a játékosok futottak, hajtottak, küzdöttek, ám az első félidőben ez kevés volt az üdvösséghez.

A második félidőt némileg aktívabban kezdte az Újpest: persze nem kell füvet tépő rohamokra gondolni, pusztán annyi történt, hogy Urbányi István csapata igyekezett többet tartani a labdát, és ezt leginkább a Debrecen térfelén tette. A helyzetek száma viszont még kevesebb volt, mint az első játékrészben. Ahogy telt az idő, egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a Debrecen elégedett a 0–0-val, így aztán nem kapkodtak a szabadrúgások és a kirúgások elvégzésével sem. Küzdelmes volt a mérkőzés, de izgalmasnak jóindulattal sem nevezhető. Az Újpest erőlködött, látszott rajta, fontosabb neki, hogy előnyt szerezzen a második mérkőzés előtt, ám mivel a középpályások visszafogottan teljesítettek, nem koronázhatta siker a hazai törekvéseket. Urbányi István a hajrára még egy csatárt a pályára küldött, ám az Erős Károly helyére érkező Velibor Kopunovics sem tudott segíteni. Ugyanígy járt Miroslav Beránek is, aki némi meglepetésre a mérkőzés végén Zsolnai Róbertet küldte csapatába, ám ő sem tudta megoldhatatlan feladat elé állítani az újpesti védelmet.

Összességében nem túl magas színvonalú, de küzdelmes találkozón született meg a gól nélküli döntetlen, ami talán a Debrecennek kedvezőbb, ám a visszavágón még bármi megtörténhet, de kétségtelen. most már a Loki az esélyesebb csapat.