Sopron: megfogadták, megkapták, megnyerték

Megfogadták a soproniak, mármint hogy most végre megnyerik a Magyar Kupát. Ügyvezetőjük, Török Zoltán ugyanis azzal az ígérettel a tarsolyában utazott el Budapestre február 27én, amikor licitálhattak a négyes döntő résztvevői a rendezési jogért, hogy az MKB-Euroleasing otthon tartja a trófeát, ha hazai pályán játszhatja az elődöntőt és a döntőt.

„Ha én elhozom a négyes döntőt, ők elhozzák az irodámba a kupát” – így szólt a fogadalom, amelyet az első számú elöljárónak a játékosok tettek, és mindkét fél teljesítette, amit vállalt. A hétfői aranycsata után nem sokkal újabb fogadalomra megint összedugták a fejüket, immár a díszes serleg mellett, de hogy ennek mi volt a tárgya, az egyelőre nem ismeretes, mert titokként kezelték a felek. Persze sejteni azért lehet…

Nagy ünneplés volt Sopronban hétfő este, mi tagadás, nagy mulatság. Bár a bajnoki rájátszás már pénteken elkezdődik a szomszédvár Győr elleni negyeddöntővel, most nem fogták vissza magukat a kosarasok és a szakmai stáb: eleinte a szurkolókkal, míg később kicsit szűkebb körben adták meg a módját az örömködésnek. Húsvéthétfő ide vagy oda, volt nagy banzáj a Fő téren, természetesen az ilyenkor szokásos erkélyjelenettel – jelen esetben azonban nem a Rómeó és Júlia romantikájára kell gondolni, hanem arra, hogy egyenként köszöntötték közönségüket az aranyos játékosok a megyeháza balkonjáról. Mindenki szólt néhány jó szót a néphez, mindenkit meg is tapsolt alant a tömeg, miközben folyt a pezsgő, és repült a konfetti…

Repült amúgy már majdnem a finálé félidejében is, amikor 20 ponttal vezetett az MKB-Euroleasing Sopron a Szeviép-Szeged ellen, ráadásul nem is ez volt a legnagyobb különbség, amely kialakult az aranycsatában, mert a második negyed utolsó percében, 51–29-nél 22-vel tartott előbbre az újdonsült kupagyőztes. A mérkőzés befejezéséhez közeledve ellenben egyre inkább megijedt attól, hogy karnyújtásnyira van a nagy diadal – ennél jobban már csak az ellenfél volt megijedve a döntő legelején, és ez volt a szerencséjük a zöld-sárgáknak. Hogy a csongrádiak későn döbbentek rá: van esélyük, mert a kupagyőzelem pszichikai terhe miatt ezúttal sebezhető a Sopron, amely remek első félidei produkciója után látványosan visszaesett a másodikra, amelyet 14 ponttal veszített el.

Mindennél beszédesebb adat, hogy amíg az első 20 percben dobásai 69 százaléka ért célt, a térfélcserét követően mindössze 31 százalékos hatékonysággal célzott a mezőnyből. Cserny Réka, Németh Bernadett és Ivana Matovics szerencsére higgadt maradt az egyre kritikusabbá váló helyzetben is, különösen a légiós center igyekezett nagyon, az első helyért lejátszott mecscsen majdnem tripla dupláig jutott, azaz kis híján három fontos statisztikai mutatóban is két számjegyű teljesítményt ért el. Mindössze három gólpassz hiányzott a nagy bravúrhoz a 21 pontot, 14 lepattanót és hét asszisztot jegyző, 23 esztendős csillagnak, akiért nem véletlenül kapkod fél Európa. Jelen pillanatban egyértelműen ő az MKB-Euroleasing Sopron legjobb játékosa.

„A kupagyőzelem legfontosabb üzenete, hogy sohasem adtuk fel, és sohasem adjuk fel” – jelentette ki Török Zoltán, aki öt esztendeje, a 2002-es bajnoki cím óta várt arra, hogy újra aranyat nyerjen esztendők óta nagy műgonddal építgetett csapata. A Székely Norbert vezette és sok tehetséges fiatal alkotta társulat most felért a csúcsra, de sok munka áll még előtte, hogy az NB I-ben is eljusson idáig, mert az élvonal májusi fináléjában háromszor kell majd legyőznie ottani riválisát. Persze addig el is kell még jutni, de a legnagyobb esély egyértelműen a Sopron–Pécs döntőre van. A két euroligás párharcában ebben az évadban eddig háromból három diadallal áll az MKB-Euroleasing, azaz könnyen előfordulhat, hogy az újabb aranyért hatszor kell megvernie legnagyobb vetélytársát. A Magyar Kupát azonban egy esztendeig már senki sem veheti el a soproniaktól.