„Szép volt, fiúk!” – zúgott min denünnen a mérkőzés végén a nyíregyházi Bujtosi Szabadidőcsarnok lelátóján. A vendég Olaj szurkolói a négy közé jutást, a nyíregyháziak pedig csapatuk egész éves produkcióját ünnepelték. Az NYKK ugyanis a negyeddöntő negyedik meccséig veretlen volt hazai pályán, hasonlóra nem volt példa a klub históriájában. S hiába vezetett a harmadik negyedben húsz ponttal is az alapszakaszelső szolnoki gárda, a remekül küzdő szabolcsiak közel álltak a bravúros fordításhoz, s vele hazai veretlenségük megőrzéséhez.
Az első tíz percben fej fej mellett haladtak a csapatok, s inkább a vendégek aggódhattak, hiszen Andrius Jurkunas a hetedik percben már három személyi hibát gyűjtött össze. Három másodperccel a negyed vége előtt még a Nyíregyházánál volt az előny, ám érkezett Thomas Kelley menetrendszerű (a párharc során a negyedik), a dudaszó pillanatában gyűrűbe hulló triplája, s ezzel átvette a vezetést a Szolnok (21–23).
Mintha ez lett volna jeladás, a folytatásban hamar meglépett az Olaj. Különösen Vernard Hollins volt elemében, a nagyszünetig 26 pontig jutott a fejpántos amerikai fiú, aki ebben a periódusban szinte alig hibázott, pedig rendületlenül vállalkozott.
Úgy tűnt, összeomlott a Nyíregyháza, hiszen a harmadik negyed elején már húsz ponttal jártak előrébb a vendégek (39–59), és semmi jel sem utalt fordulatra. Horváth Imre – talán minden mindegy alapon – három magas embert küldött a pályára, Seth Scott, Trepák Zoltán és Sitku Ernő egyidejű jelenléte, valamint a védekezésben bevetett zóna sikere meglátszott az eredményen. Vészesen fogyott a Szolnok előnye, s két perccel a vége előtt egy pontra zárkózott fel a Nyíregyháza (73–74). Ráadásul, Jurkunas ekkortájt már csak a kispadról szurkolhatott társainak. Aztán végül egy másik litván, Donatas Sabaliauskas mentette meg az alapszakaszelsőt. A meccs legkritikusabb pillanatában dobott hármast, ezzel elszálltak a nyíregyházi remények, nyertek a vendégek.
Kezdődhetett az ünneplés – mindkét oldalon…