Ezúttal is bizonyította a Vasas, illetve a Szeged, hogy nem hiába kapták ők a legkevesebb gólt az alapszakasz 22 fordulója során – a vendégek 145-öt, a hazaiak pedig hárommal többet. Ezen a találkozón is rendkívül szorosan védekeztek a csapatok, bizony néha már az is dicsőségnek számított, ha valamelyik játékos tiszta lövőhelyzetig jutott, ám legtöbbször csak a támadóidő utolsó másodperceiben ellőtt kísérleteket jegyezhettünk fel. Ráadásul, ha esetleg jók is voltak a lövések, ott volt a két kapus, akik közül különösen a szegedi Baksa László remekelt. Ennek megfelelően az esélyesebbnek tartott Vasas mindössze két gólt lőtt, az egyiket Varga Dániel szerezte a blokk segítségével, mellette Hosnyánszki Norbert tudott – fórból – betalálni. Bár az említett kétszer nyolcperces időszakban Nagy Viktor „csak” négy lövést tett ártalmatlanná, a Szeged is csupán egy gólra volt képes. A vendégek ezt emberelőnyből szerezték; hiába kiabált a kis padról Gyöngyösi András edző, hogy „Kettes, kettes!”, végül a hármas számú játékos, Lehmann István szerezte a gólt. A harmadik negyedben úgy tűnt, a Vasas eldönti a mérkőzést. A piros-kékek védekezése továbbra is könyörtelen volt, miközben elöl jóval pontosabban fejezték be akcióikat, ráadásul ebben a nyolc percben Baksa egy lövést sem hárított. Mintha csak szárnyakat kapott volna az angyalföldi együttes attól, hogy megérkezett a röplabdamérkőzésről a zajos piros-kék B-közép. Igaz, velük együtt is bántó érdektelenség kísérte a találkozót, mindössze 300 néző látogatott ki a Komjádi uszodába. A Szeged azonban a négygólos hátrány (6–2) ellenére sem adta fel, mindent megpróbált annak érdekében, hogy közelebb férkőzzön vetélytársához. Éles Vilmos például csak lőtt, lőtt, a kapufa pedig csak hárított, hárított. Végül a szerencse is a szegedi játékos oldalára állt, mivel a negyedik negyed elején lövése után a labda átvánszorgott Nagy Viktoron, valamint a gólvonalon. Három perccel a mérkőzés vége előtt, amikor még mindig három góllal vezetett a Vasas, ám a Szeged utolsó erőtartalékait is mozgósítva, Mészáros István, valamint Lehmann találatával egy gólra jött fel, újra nyílttá téve a mérkőzést. 52.3 másodperc volt hátra, amikor Monostori Attilát kiállították. Földi László időt kért, az emberelőny lejárta után egy másodperccel pedig Varga Dániel balról a kapu jobb oldalába lőtte a labdát, megszerezve saját maga negyedik, csapata nyolcadik gólját, amellyel el is döntötte az elődöntő első felvonását.