Negyedik hely és negyedik hely között óriási különbség van. Már nem pontszámban (mert a múltkoriért ugyanúgy 13 járt, mint a mostaniért), hanem lélektani értelemben. Talmácsi Gábor Le Mans-ban boldog volt a negyedik helyével, mert az edzéseken egyáltalán nem ment neki a motorozás, nem számított rá, hogy tudja tartani az élboly tempóját. Ezen a hét végén Mugellóban viszont jó volt az Apriliája, érezte a pályát – meg is nyerhette volna a viadalt.
Hogy miért nem sikerült?
„Talán az utolsó körben még agresszívabbnak kellett volna lennem, de az már az esés határa lett volna” – mondta önkritikusan Talmácsi Gábor.
Spórolni nem spórolt semmit: száz százalékot hozott ki magából és a motorjából, ami most a negyedik helyre volt elég. Amikor vezetett a versenyben (ez többször is előfordult), nem tudott meglógni a többiektől, a bolyban való motorozásnak pedig az a vége, ami most is történt: a nagy lökdösődésből az kerül ki győztesen, aki szerencsésebb, és akinek gyorsabb a motorja az egyenesben.
De menjünk sorjában!
A rajtot Kojama Tomojosi kapta el a legjobban, de néhány kanyarral később már a magyar állt az élen. Egyenletes körök következtek. Egyenletesek, de nem kifejezetten gyorsak – az előzgetések jegyében teltek el. Tíz pilóta alkotta az élbolyt, és másodpercenként változott a sorrend, hatalmas volt a pozícióharc. Talmácsi többször is az élre állt, ám nem sikerült egérutat nyernie. Egyszer, a 12. körben néhány méternyi előnyre tett szert, ám Hector Faubel semmiképpen sem akarta elengedni, és a „hajtóvadászat” sikeres volt, az egyenesben négyen is elmentek Talma mellett.
Ennek ellenére ő volt az, aki a legkiegyensúlyozottabb teljesítményt nyújtotta: tanulva az előző versenyekből, a negyedik helynél nemigen csúszott hátrébb, végig lőtávolban maradt. Két körrel a vége előtt adódott az újabb nagy lehetőség. De jöttek a riválisok is, akik rövid féktávot vettek Talmácsi mellett, éppen abban a pillanatban, amikor ő hátranézett: „Muszáj volt megnéznem, kik jönnek mögöttem, de a leginkább azt akartam tudni, hol van Pesek. Számomra így volt komfortos, még akkor is, ha néhány tizedet veszítettem miatta. Nem ezen múlt, hanem az utolsó körön.”
A magyar Aprilia-pilóta másodikként fordult az utolsó körre, ám Simone Corsinak nem tetszett ez a helyzet. Az egyik féktávon bement mellé, m i re Talma kisodródott, és mindketten három-négy tizedre lemaradtak Sergio Gadeától. Ezután már nemigen volt mit tenni, az egyenesben egyértelműen gyorsabbak voltak az ellenfelek. Hector Faubel például látványosan: az utolsó néhány méteren harcolta ki idei második futamgyőzelmét, és ezzel ő az első duplázó ebben az évadban.
„Csalódott vagyok, hogy leszorultam a dobogóról” – értékelt Talmácsi Gábor, aki tartja második helyét a vb-pontversenyben, csak éppen most nem Lukas Pesek (a cseh az utolsó körben elesett, és nullázott), hanem csapattársa, Hector Faubel előzi meg. S hogy mit lehet tenni? Még keményebben, még jobban kell küzdeni, még többet kockáztatni. Csak ez jár a magyar motoros fejében a hét végi Katalán Nagydíj előtt.