„Együtt kiáltjuk, hogy Hajrá, ZTE!” – szólt a hazai együttes indulója a kivonuláskor.
Talán nem sokan tudják, hogy aki ezt a sort énekli, az a Zalaegerszeget hosszú éveken át szolgáló Kocsárdi Gergely – a korábbi csapatkapitány ezúttal a lelátóról gyönyörködhetett a saját hangjában, a nyáron ugyanis nem hosszabbították meg a lejáró szerződését. Az esztendőkön át béreltnek hitt helyét a most igazolt Ivan Dudics foglalta el, s a szerb jobbhátvéd mindenképp jó ajánlólevéllel érkezett: fénykorában a Benfica kötelékébe tartozott. Tegyük hozzá, a zalaiak hátsó alakzatában nem ő volt az egyetlen új ember: a hátvédnégyes tagjait egytől egyig be kellett mutatni a szpíkernek a kezdés előtt... Sőt a szintén „friss hús” Djordje Babalj is ismeretlennek számított errefelé. A szerb kapus azért kaphatta meg az egyes mezt, mert az utolsó utáni pillanatban elkészültek a pályára lépéshez szükséges papírjai. Aligha ilyen bemutatkozásra számított: először akkor ért labdába, amikor a hatodik percben – Márkus Tibor pontos és okos emelése után – kipiszkálta a hálóból.
Talán a fentiekből is kiderül, a mérkőzés elején a Paks focizott jobban, főleg a középpályán került fölénybe. Feltűnő volt, hogy az egerszegi gárdában nem akadt senki, aki jól megjátszotta volna a megszerzett labdát, a fedezetsorból – ekkor még – hiányzott egy irányító. Aztán Molnár Balázs sérülését követően megváltozott a meccs képe: Tóth Norbert vezérletével a ZTE átvette az irányítást, és percről percre, méterről méterre került közelebb az egyenlítéshez. Előbb a léc mentett, majd Kovács Attila védett bravúrral, mígnem elérkezett az a pillanat, amikor sem a kapufa, sem a paksi kapus nem tudott segíteni a vendégeken: Ivan Dudics mesteri beadása után Tóth Zoltán „rábólintott” a félidei 1–1-re.
Mintha a kék-fehérek futópadon töltötték volna a szünetet, a folytatásban ugyanazt a tempót diktálták, mint az első felvonás utolsó negyedórájában. Ennek a második szakasz első harmadának végén meg is lett az eredménye: egy amúgy is tetszetős hazai támadásra Waltner Róbert gyönyörű góllal tette fel a koronát. Lengyel Ferenc „természetesen” behozta a kedden szerződtetett Tököli Attilát, így amikor az élvezetesnek nevezhető játékrészt a felénél megszakították, hogy a hőségben hűsíthessék magukat a kitikkadt futballisták (izgalomekkor az oldalvonalon kívül adódott:: Arany Tamás plusz két percre megszakította a küzdelmet, mert asszisztensét lelocsolta egy drukker).
A pályára és a mérkőzésre visszatérve: Balaskó Iván beállása nemhogy javította volna, inkább csökkentette a Paks egyenlítési esélyét, a középpályás ugyanis három perce tartózkodott a gyepen, amikor egy felesleges szabálytalankodás után kiállították. A ZTE ki is használta emberelőnyét a lefújásig, Waltner büntetőből állította be a 3–1-es végeredményt.