Most bánhatják csak igazán a zürichi Golden League-viadal rendezői, hogy változtattak eddigi gyakorlatukon, és az idén még a legnagyobb sztároknak sem fizettek fellépti díjat. A világ első számú egynapos versenyén ebben az évben csak a helyezések után fizettek, és valószínűleg ezért kellett péntek este nélkülözniük a legjobbak közül többeket. Nem ment el a svájci városba a 100 méter világrekordere, Asafa Powell sem, aki inkább európai főhadiszállásán, az olaszországi Lignanóban pihente ki a múlt heti világbajnokság fáradalmait. No és próbálta elfeledni csalódását. Merthogy a jamaicai futó Oszakában nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket, a világbajnokságon csak harmadik lett. Pedig látszott, hogy remek formában van, ám a döntőben nem tudott lazán futni, erőlködött, és kikapott a világranglistát vasárnapig vezető amerikai Tyson Gaytől, valamint unokatestvérétől, a bahamai Derrick Atkinstől.
Powell rögtön a célba érkezés után azt ígérte, hogy hamarosan bizonyítja, ő a leggyorsabb, és mindenki megláthatja, oszakai szereplése csak szerencsétlen epizód volt. Ha a zürichiek nem sajnálják erre a pénzt, lehet, hogy már ott nagyot futott volna, így vasárnapig kellett várni a szenzációra. Rietiben a második előfutamban rajtolt, és bár fölényesen vezetett, szokásától eltérően nem engedett ki, a célig robogott, és 9.74 másodperces világrekordot futott.
Ha ezt követően ünnepel, és nem indul el a döntőben, akkor is ő lett volna a nap hőse. De úgy érezte, még ennél is több van benne, ötven perccel később ismét ott térdelt a rajtgépben. Ezúttal szélcsend volt, nem úgy, mint az első futásakor, amikor 1.7 méteres hátszél segítette. Valószínűleg ezért maradt el az újabb rekord, hiszen a döntőt 9.78 másodperccel nyerte meg – vagyis egy órán belül kétszer ért célba 9.80 másodpercnél jobb idővel.
Lehet, hogy Powell a nagy versenyeken nem tudja hozni magát, Oszakában, és az olimpián is fejre állt, ötödik lett – de kétségtelenül ő a leggyorsabb.