A nyáron alaposan megváltoztak az NBA erőviszonyai, mégpedig elsősorban Keleten, ahol az évek óta statisztaszerepre kényszerülő Boston Kevin Garnett és Ray Allen megszerzésével rögvest a favoritok közé lépett előre.
Az NBA Europe Live Tour keretében szombaton Rómában, szerdán pedig Londonban vendégszereplő Celtics alapembere, a hatszoros All Star Paul Pierce is azt fejtegette az NBA Europe által szervezett telefonos konferenciabeszélgetésen – amelybe szerkesztőségünk is bekapcsolódhatott –, hogy megcélozzák a Larry O’Brientrófeát.
Sok szó esik mostanság arról, hogy a Boston immár potenciális bajnokesélyes. Önnek mi a szimpatikusabb: a mostani állapot vagy amikor szinte egyszemélyben kellett a hátán cipelnie a csapatot?
Nagy tehertől szabadultam meg azzal, hogy Kevin Garnett és Ray Allen a Celticshez került, s el ne feledkezzek a Miamiból érkező James Poseyról sem – mondta a 30. születésnapját jövő szombaton ünneplő Paul Pierce. – Éveken át óriási teher nehezedett rám, miközben én sem lettem fiatalabb, a nyomás pedig egyre nőtt.
Miféle nyomásra gondol?
Az ember besétál a TD Banknorth Gardenbe, és szembetalálkozik a csarnok mennyezetéről lelógó, a franchise tizenhat bajnoki címét idéző zászlókkal. Ez a ligatörténet legsikeresebb klubja, s mihelyst felveszed a mezét, a kosártörténelem közepébe csöppensz.
Két éve Danny Ainge szakmai igazgató első számú céljai között említette Garnett vagy Allen szerződtetését. Volt olyan pillanat, amikor a lelke mélyén már nemigen hitt ezen ígéret megvalósulásában?
Igen, az előző évadban. Ahogy a szezon alakult, a sérülésemmel együtt, már az is megfordult a fejemben, hogy elcserél a vezetőség. Szerencsére minden másként alakult. Már Ray Allen érkezése ajándék volt, elvégre egy hétszeres All Starral erősödött a Boston, Kevin Garnett pedig a liga egyik legjobbja.
Eddig mindhárman kulcsemberek, mondhatni szólisták voltak. Mit gondol, hogyan tudnak majd alkalmazkodni egymáshoz, sőt összedolgozni?
Bizonyos áldozatokat hoznunk kell az együttes érdekében. Mindhárman képesek vagyunk meccsenként huszonöt pontot szórni, de olyan alakulat még nem volt az NBA történetében, amelyben egyszerre három kosaras ilyen pontátlagot produkált volna. Személy szerint én igyekszem majd jobban odafigyelni a védekezésre.
De vajon miként viselik el a többiek, hogy önöket kell kiszolgálniuk?
Sztárokra minden társulatnak szüksége van, viszont egy csapat nem állhat csak sztárokból, a keret minden tagjára fontos szerep vár. S bizonyosan lesznek köztük olyanok, akik reflektorfénybe kerülnek. Például Eddie House, aki jó néhány sikeres csapatban játszott már, vagy éppen Tony Allen.
Azért nem azt akarja mondani, hogy éppolyan hangulatban várja az évadkezdést, mint bármikor korábban?
Való igaz, ez lesz az első idényem, amelynek úgy vágok neki, hogy nagy várakozás előzi meg a Boston szereplését. A korábbi kilenc idényben ez nem így volt. Izgalmas időszak előtt állunk, bizonyosan lesznek hullámhegyek és hullámvölgyek is.
De a cél a bajnoki cím?
Feltétlenül. Persze nem könynyű ezt kijelenteni, hiszen a csapatnak még össze kell csiszolódnia, ám keményen dolgozunk.
Nem furcsa Európában megkezdeni a felkészülést?
Szerintem hasznos lesz a túra. Hiszen nemcsak a szakmával foglalkozhatunk, hanem egymást is jobban megismerhetjük – tudniillik az edzések után nem rohan mindenki haza a családjához, mint otthon, Bostonban.
Londonban Kevin Garnett volt klubjával, a Timberwolvesszal mérkőznek meg, amely a KG megszerzésével kapcsolatos játékoscserék eredményeként tele van egykori bostoniakkal. Milyen mérkőzésre számít?
Az érzelmeknek bizonyosan nagy szerepük lesz. De azt is érdekes lesz látni, hogy miként szerepelnek az új emberek az új környezetben.