Még mondja valaki, hogy a boksz nem szellemi sport! Elegendő csak néhány szót váltani Oltványi Dávid szegedi főiskolai hallgatóval, majd utána végignézni egy mérkőzését – mondjuk, a thaiföldi Worapoj Petchkoom ellenit –, s azonnal rádöbbenünk: nem kell valakinek feltétlenül virtuóz képességű izomkolosszusnak lennie ahhoz, hogy sikereket érjen el az önvédelem nemes művészeteként is emlegetett sportágban.
Mert bizony a szegediek 54 kilós ökölvívója egy nála – ha a született képességeket vesszük – vélhetően klasszissal jobb, s eddig jóval eredményesebb sportolót vert meg 10:9-es pontozással, a magyar küldöttség eddigi legszebb eredményét elérve itt a Michigan-tó partján.
Mintha csak az égiek is megérezték volna a magyar sikert, a csütörtöki borongós időt szikrázó napsütés váltotta fel, s hamarosan a mi kedvünk is rózsásra váltott.
A délelőtti program harmadik párjában lépett szorítóba Oltványi, akinek – utólag már bevallható – még az újságírók között sem sokan adtak esélyt a délkelet-ázsiai ellen. Ehhez képest a kick-boxban is járatos magyar sportoló hihetetlenül okos, gazdaságos versenyzéssel nem engedte kibontakozni ellenfelét, s amikor 4:2-re megugrott, nem akartunk hinni a szemünknek.
Igaz, akkor sem, amikor már a thai vezetett 5:4-re. Ettől kezdve infarktus közeli állapotban remegtük végig a hátralevő három menetet. Öt másodperccel a vége előtt még 9:9 volt az állás, segédpontokkal Petchkoom nyert volna, ám akkor Oltványi egy remek balhorgát ponttal honorálták az ítészek! Ezzel 10:9-re nyert a földrajz–számítástechnika szakos tanárnak készülő, 25 éves magyar fiatalember.
Az eredmény annyira meglepő volt, hogy a műsorközlő – tévedésből – a thaiföldit hirdette ki győztesnek, persze aztán korrigált a szpíker, és honfitársunk karját emelték magasba.
„Az első pillanattól az utolsóig igyekeztem betartani idősb Balzsay Károly szövetségi kapitány utasításait, zártan bokszoltam, hiszen tudtam, mire számíthatok Petchkoomtól. Az eredménynek is tudatában voltam, a végén nyilvánvaló volt számomra, hogy minden áron be kell vinnem még egy ütést a győzelemhez. Sikerült…”, mondta a boldogságtól elcsukló hangon Oltványi, aki az olimpiai kvótát jelentő legjobb nyolcba jutásért verhető ellenféllel, a mongol Enkbat Badar Uugannal találkozik.
A két csütörtöki vereségről távirati stílusban: Varga Miklósnak nemigen volt esélye a virtuóz ír Eric Donovan ellen, Harcsa Norbertnek lett volna – ha ésszel, fegyelmezetten bokszol. De nem így cselekedett, ráadásul egyszer állj után ütötte meg azeri ellenfelét, aki erre térddel gyomron rúgta a Vasas nagyváltósúlyúját. A visszataszító mérkőzést simán nyerte meg az olimpiai és vb-bronzérmes Ruszlan Hajrov.