Gondolhatnánk, hogy az UEFA az eredménytelen 2012-es Ebkandidálás fájdalmas kudarca után megszánta a Magyar Labdarúgó-szövetséget (MLSZ).
Látva, hogy az UEFA futsalbizottságát Hrihorij Szurkisz vezeti, akinek állítólag nagy szerepe van az ukrán–lengyel pályázat sikerében, s alatta pedig a máltai Joseph Mifsud dolgozik alelnökként a szervezetben, aki támogatásáról biztosította a magyarokat, hihetnénk: a tekintélyes sportdiplomaták számunkra előnyösen befolyásolták a döntéshozókat. Ismerve azonban a magyar bizottság munkáját, s összehasonlítva azt a riválisok beadványával, rögvest kiderül, önmagában is erős volt a pályázat.
„A kandidáló országok közül egyedül Belgium volt veszélyes ránk – emelte ki az utolsó fordulóba bejutó magyar, bosnyák, török, belga négyesből az utóbbit Ragadics Ferenc, az UEFA futsalbizottságának tagja. – Ahogy mi, riválisunk is két várossal pályázott, és bár a debreceni Főnix Csarnok és a budapesti Papp László-sportaréna van olyan modern, mint bármelyik európai társa, de attól tartottunk, hogy a sportág belgiumi népszerűsége mellettük szól majd. Az UEFAdelegáltak magyarországi látogatása a jelek szerint meggyőzte a bizottságot arról, hogy hazánk kész a kontinenstorna rendezésére, noha apróbb problémákat még orvosolnunk kell. A megfigyelők elégedetlenek voltak a csapatok edzéslehetőségeinek helyszíneivel, s mivel a beadványunkban egy épülő debreceni luxushotelt adtunk meg, azt sem vehették szemügyre.’’
Az Eb-rendezés teljes költségét – ami elérheti az egymilliárd forintot is – az UEFA állja. Ám mielőtt bárki azt hinné, hogy egy ilyen esemény rendezésére ráfizet az európai szövetség, rögzítsük: a különféle jogdíjak, szponzorációs bevételek mind-mind az UEFA kasszájába kerülnek. Márpedig – bár a pontos adat nem nyilvános – a legutóbbi murciai final four, ahol Európa négy legjobb klubcsapata mérkőzött, a futsal történetének legjobban jövedelmező tornája volt.
„Azért nekünk is lesz bőven dolgunk, mindkét helyszínen felállítunk egy-egy szervezőbizottságot, amely a zökkenőmentes rendezést segíti majd, a városok pedig az esemény promóciójáért felelnek – folytatta a magyar sportdiplomata. – Két munkatársammal együtt képviseljük a szövetséget Portóban, ahol nemsokára elkezdődik az idei Európa-bajnokság, és próbálunk minél több tapasztalatot szerezni. Nagyon sokat jelent számunkra a sikeres pályázat, hiszen látva a környező orzágok fejlődését, félő, hogy lemaradunk, ám a kontinesbajnokság lökést adhat, s népszerűsítheti a sportágat. A kétezer-ötös rendező cseheknél például két év alatt óriási előrelépés tapasztalható: náluk már harmincöt-negyvenezer igazolt futsaljátékos futballozik, míg nálunk hatszáz... Sajnos Magyarországon még mindig az öt plusz egyes teremfoci a divat, miközben Európában ezt már sehol sem játsszák.’’
Amellett, hogy a 2009-es Ebrendezés elnyerése sportdiplomáciai győzelem, szakmai siker is egyben, hiszen a magyar válogatott automatikusan ott lesz az első alkalommal tizenkét csapat részvételével kiírt tornán. És bár Ragadics Ferenc szerint Michel Platini bejelentésének semmi köze sincs a 2012-es pályázat kudarcához, vallja: „Ha kicsiben megmutatjuk, hogy képesek vagyunk a feladatra, javulhat a megítélésünk Európában.’’
Egy biztos, az UEFA elnöke, Michel Platini ezúttal mellettünk állt.
Hogy szánalomból avagy szakmai okok miatt, az senkit sem érdekel.