„Senki sem szeretné jobban nálam, hogy nyerjen végre valamit ez a csapat. Ambiciózus vagyok, annyi kupadöntőben szeretnék szerepelni, amennyiben csak lehet.”
A fenti szösszenet David Moyestól, az Everton skót illetőségű menedzserétől származik, aki december közepén ujjongott ekképp, miután a második számú liverpooli gárda a West Ham ellenében bejutott az elődöntőbe a Ligakupában. Úgy tűnik, eddig tartott a Goodison Parkban a kupaláz, hiszen az együttes a másik sorozatban, az FA-kupában a legjobb 32 közé sem kvalifikálta magát, sőt meg kellett birkóznia a „szombati játéknap legnagyobb vesztese” címmel járó kellemetlenségekkel is. Az 1995-ben a trófeát elhódító Evertont (ez volt az utolsó valamirevaló eredménye a klubnak) ugyanis a szebb napokat látott, de jelenleg a harmadosztály 13. helyén szerénykedő vendégcsapat, az Oldham Athletic 1–0-s sikerrel búcsúztatta a sorozattól.
„De mi legalább a Ligakupában javíthatunk” – replikázhatna joggal David Moyes, és tulajdonképpen igaza is van, hiszen „összevetésben” a Blackburn még náluk is rosszabbul járt.
A Rovers decemberben az Arsenal ellenében vérzett el a Ligakupa negyeddöntőjében, és most sem bírta a gyűrődést, hazai pályán kapott csúnya verést (1–4) a másodosztályú Coventrytől, amelynek vezére az általunk is jól ismert máltai Michael Mifsud volt két góljával. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a mediterrán szigetországból származó támadó igazi kupaspecialista, lévén akkor is duplázott, amikor együttese szeptemberben kiejtette a Ligakupa harmadik fordulójából a – B-csapatával felálló – Manchester Unitedet.
No de mivel a szilveszteren már túl vagyunk, ne is keverjük tovább a két sorozatot, hanem koncentráljunk kizárólag a szombati FA-kupa-játéknapra, amelynek eredményeit áttekintve rögzíthetjük: az Everton és a Blackburn mellett további két élvonalbeli csapat, a Birmingham City és a Bolton Wanderers is alacsonyabb osztályú együttestől szenvedett vereséget (utóbbi gárdánál egyébként először ült a kispadon tétmeccsen a Vasastól igazolt tehetséges kapus, Bogdán Ádám).
Márpedig ez négy meglepetést jelent, amely meghaladja az előző két szezonban feljegyzett hasonlóan váratlan eredmények számát (ennél többet, ötöt legutóbb 2004–2005-ben jegyezhettek fel a statisztikusok, az újrajátszások eredményeit nem számítva), és akkor még ki tudja, mennyi „jön be” az öt vasárnapi párharcból, amelyben a Liverpool és az Arsenal is érintett lesz – az „ágyúsok” éppen Király Gábor klubjához, a Burnleyhez utaznak.
A másik két elitcsapat, a Chelsea és a Manchester United viszont már a legjobb 32 között van, a londoniak szerencsével, Lee Camp kapus öngóljával verték meg a Buzsáky Ákost kezdőként ötven percig játszató Queens Park Rangerst, a „vörös ördögök” pedig remek hajrájuknak és két klasszisuknak, Cristiano Ronaldónak és Wayne Rooneynak köszönhetik a továbbjutást. Azaz a futballtörténelem ismételte önmagát, hiszen az Aston Villa az előző szezonban a Crystal Palace-tól kölcsönvett Király Gáborral a kapujában is kikapott az MU-tól (1–2).
Vasárnap viszont nem bánnánk, ha a kupasorozatban oly fontos hagyományok nem folytatódnának, és ezúttal a magyar válogatott kapus csapata jutna be a legjobb 32 közé.