Nem megy az olasz meló

Idehaza visszasírják a góljait, ám ön pakolt, és visszatért Olaszországba...Idehaza visszasírják a góljait, ám ön pakolt, és visszatért Olaszországba...

Szerződésem az Avellinóhoz köt, így itt kellett munkába állnom – mondta Kenesei Krisztián. – Ráadásul már január tizenkettedikén folytatódik a bajnokság, jön hozzánk a Bari.

Akkor még az Avellino játékosa lesz?

Na, ez az, amit még nem tudok. A helyzet nem egyszerű. Az Avellinóban kevés játéklehetőséget kaptam, ám a klub elnöke valamiért mégis ragaszkodik hozzám. Azt gondoltam, ha a menedzserem felveti a direktornak, engedjenek el, majd megkönnyebbül, vállon veregeti, és mosolyogva elenged. Ehhez képest most úgy tűnik, maradnom kell.

Pedig alig-alig szerepelt az ősszel...

Bizony, nem túl hosszú a statisztika: tizenegy meccsen játszottam, ebből háromszor voltam kezdő, kétszer hagytak kilencven percig a pályán, és egy gólt szereztem.

Mi tagadás, volt már fényesebb idénye is.

Ne is mondja! Amikor Avellinóba szerződtem a nyáron, úgy gondoltam, stabil kezdőjátékos leszek. Aztán jött a csavar a történetben, vagyis az az edző, aki szorgalmazta a szerződtetésemet, távozott, és a helyére érkező Guido Carboni valamiért nem engem favorizál. Tudni kell, hogy az Avellino, amely jelenleg a tizennyolcadik helyen áll a huszonkét csapatos másodosztályban, egy csatárral játszik, és erre a posztra öten-hatan pályázunk.

A képességeit ismerjük. Mit gondol, mi lehet a baj?

Az, hogy nem vagyok olasz. A külföldinek többszörösét kell nyújtania az edzéseken és a meccseken, mint a hazai játékosoknak, hogy felvehesse velük a versenyt. Ráadásul viszonylag hamar megsérültem, néhány hetet kihagytam, és onnantól kezdve csak epizódszerepeket kaptam.

A szíve szerint most hová szerződne?

Természetesen az lenne a legjobb, ha az Avellinóban állandó játéklehetőséghez jutnék, mert mondhat bárki bármit, egy magyar futballistának igenis megtiszteltetés az olasz másodosztályban szerepelni, mert ez a bajnokság jóval erősebb az NB I-nél. Csakhogy a jelek szerint nekem itt nincs nagy jövőm… Persze jó lenne még külföldön futballozni, de bevallom, unom már a költözködést, és hazavágyom. Rendszeresen szeretnék játszani, amire otthon lenne is lehetőségem, hiszen több magyar csapat érdeklődött már irántam.

Korábban azt nyilatkozta, elsősorban újra Angyalföldön futballozna.

Így is van. Fél évet játszottam a Vasasban, megszerettem a klubot. Ám még egyszer mondom, egyelőre nem tudom, egyáltalán eljöhetek-e Olaszországból, és ha igen, hová szerződhetek.