Vihar utáni csend

Fernando Alonso tavaly meg osztotta a közvéleményt, a Formula–1-et figyelemmel kísérők tábora két részre szakadt: vannak, akik utálják, és vannak, akik imádják a spanyolt.

Nagy reményekkel érkezett a McLaren-istállóhoz, kétségtelenül nagy szerepe volt abban, hogy a 2006-ban csak szenvedő gárda felkapaszkodott a Ferrari szintjére.

S valószínűleg világbajnok lett volna, ha nem Lewis Hamilton a csapattársa. A brit újonc viszont meghökkentő sebességével váratlan helyzet elé állította a kétszeres világbajnokot. Alonso biztosra vette, hogy mögé áll a McLaren, Hamilton pedig a tanulásra szánja első F1-es évét, ehhez képest az angol az idény egyharmadától az utolsó versenyig a vbpontverseny élén állt, és az utolsó két futamig rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményt nyújtott.

Alonso sajátságos módon kezelte a helyzetet, nehezen dolgozta fel,

hogy nem úgy alakultak az események, ahogy előre eltervezte. Ha a Ferrari simán megverte volna a McLaren-Mercedeseket, vélhetően könnyebben túlteszi magát a csapaton belüli helyzeten, de úgy, hogy a tét a világbajnoki cím volt, nem hátrált meg a politikai csatározásoktól sem.

Nyilatkozataival zavart keltett a McLarennél, a Magyar Nagydíj időmérő edzésén pedig Hamiltonnal a sportszerűség határait feszegető, buta játszadozásba kezdett (ebbe sajnos a sportfelügyelő bizottság is beleavatkozott, pedig talán csapaton belül is meg lehetett volna oldani a problémát). Az F1-es rajongókból ekkor világszerte érzelmi hullámokat váltott ki az eseménysorozat.

Magyarországon különböző fórumokon ugyanúgy lehetett olvasni/hallani az Alönző és a Csalonso gúnynevet, mint a védőbeszédeket, amelyek szerint a Formula–1 nem etiketttanoda, hanem kíméletlen csatamező, s a szereplők több szempontból is borotvaélen táncolnak. Nehéz megítélni Alonso felelősségét abban, hogy a McLaren végül nem nyert vb-címet 2007-ben, de az biztos, hogy jót tesz a lelkének a Renault-hoz való visszatérés. Három év helyett csak egyet töltött a McLarennél, a csapathoz hasonlóan az ő megítélése is romlott a kémbotránnyal is beárnyékolt esztendő során. Régi-új istállójánál megkapja, amit a McLarennél keresett volna, igaz, az autója a téli tesztek alapján nem lesz olyan versenyképes, mint az „ezüstnyilak”. Alonso szerint a Renault-nak nem sok esélye van, hogy ledolgozza a Ferrarival és a McLarennel szembeni hátrányát.

„A Formula–1-es szabályok nem teszik lehetővé a hatékony fejlesztéseket. A motorokat lebutították, olyan, mintha mindenki ugyanazt a hajtóművet használná. A gumik is egységesek, az F1 emiatt egyre inkább hasonlít a GP2-höz. Nincs többé csúcstechnológia, ha valaki a télen nem versenyképes, az idény második felében sem bízhat a sokkal jobb teljesítményben” – mondta

Alonso, hozzátéve, hogy a Renault legjobb esetben a középmezőny legjobbja címért szállhat harcba.

Azaz a spanyol ebben az évben eltűnhet a világsajtó címlapjairól, három vb-csatározással eltöltött évad után a háttérbe szorulhat, ami bizonyos szempontból jól jöhet neki. Ha igazak a tavaly nyár óta időnként hallható pletykák, amelyek szerint 2009-ben vagy 2010-ben a Ferrarihoz szerződik, rá is fér a pihenés.

„Jó döntésnek tartom a Renault-hoz való visszatérést, de ez nem egyenlő azzal, hogy lemondtam a győzelemről. Nagyon idegesítene, ha mindig a tizedik hely környékén csatáznék” – jelentette ki Alonso, aki Nelsinho Piquet személyében a francia istállónál is tehetséges újonc társat kap.

Az időmérő edzéseken a brazil ugyanúgy partiban lehet Alonsóval, mint tavaly Hamilton volt, és még az is előfordulhat, hogy a brazil egy-két futamon legyőzi a spanyolt. Ám ne számítsunk a tavalyihoz hasonló szikrákra, a tét ugyanis biztosan nem a vbcím lesz.

Következik kedden: Lewis Hamilton