Edzői trónfosztás

Sef Vergoossen, a PSV edzője ugyanazt a kezdő tizenegyet küldte pályára szerda este, mint egy héttel korábban, másként fogalmazva: Dzsudzsák Balázs ezúttal is a cserepadon kezdett a Tottenham Hotspur ellen. A mester tehát tartotta magát a győztes csapaton ne változtass elvhez, de nem csupán ebben bízhatott a visszavágó előtt, hanem abban is, hogy története során a PSV még sohasem bukott el kétfelvonásos európai kupapárharcot, ha az első találkozón idegenben győzött. Márpedig a múlt héten 1–0-ra Dzsudzsákék nyertek a White Hart Lane-en.

A taktika is ugyanaz volt, kivárásra játszottak az eindhoveniek, abban reménykedve, hogy az általában nagyszerűen működő kontrajátékuk eredményre vezet. Nos, nemhogy kontrajátékot, de elképzelést sem fedeztünk fel a PSV futballjában, egyetlen látványos akciója a 21. percben volt, igaz, gólveszélyt nem hordozott magában: Jan Kromkamp akkora luftot rúgott az oldalvonal mellett, hogy majdnem leszakadt a lába.

Legyünk őszinték, a Tottenham bőven ledolgozhatta volna egygólos hátrányát az első 45 percben. A legnagyobb helyzet Steed Malbranque előtt adódott, aki – kihasználva az eindhoveni védők helyezkedési hibáját – gólra válthatta volna Dimitar Berbatov passzát, csak éppen életerős lövésénél nem használta az eszét. A 35. percben Ledley King fejese hozta a szívrohamot a hazaiakra, majd a félidő hajrájában Tom Huddlestone lövése hordozta magában a gólveszélyt – labdája megpattant Carlos Salcidón, alighanem ez volt a hazaiak szerencséje.

Juande Ramos, a londoniak spanyol menedzsere a második félidőben pályára küldte Darren Bentet, aki első labdaérintéséből gólt lőhetett volna, ám Robbie Keane centerezése után rosszul találta el a labdát, jóllehet Heurelho Gomesnek így is nyújtóznia kellett. Kisvártatva pedig olyat láttunk, amit ezen a találkozón korábban egyszer sem: eindhoveni ziccert. Egy rafinált szabadrúgás-kombinációt követően Danny Koevermans egyedül állt Paul Robinsonnal szemben – hogy mit akart kezdeni a labdával, azt a jó ég tudja.

Legnagyobb örömünkre megállapíthattuk, hogy szép lassan nemzetközi kupamérkőzéssé nemesedik a találkozó, emitt Ibrahim Afellay lövése, illetve Jefferson Farfán szabadrúgása jelentett gólveszélyt, a túloldalon meg a már említett Bent magánszáma – de csak addig, amíg ajtó-ablak helyzetben inkább lepasszolta a labdát.

A rendes játékidő utolsó húsz percében 21 futballista tartózkodott az eindhoveni térfélen, a nagy nyomás alatt pedig összeroppant a PSV: Pascal Chimbonda beadásából Berbatov gyönyörű mozdulattal, kapásból lőtt Gomes kapujába. Ez egyet jelentett azzal, hogy hosszabbítás következik – többek között a csereként pályára lépő Dzsudzsák Balázs részvételével.

A ráadás 120. percében csak Gomes hallatlan bravúrja mentette meg a PSV-t, a brazil hálóőr a levegőben úszva tolta a léc fölé a labdát Malbranque kapáslövését követően. Végül a tizenegyespárbaj döntött – a PSV javára. Az első négy sorozatban egyedül Lazovics hibázott, így az ötödikként rúgó Dzsudzsáknak be kellett rúgnia a tizenegyest az életben maradásért, és be is rúgta, majd Gomes hárította Jenas kísérletét: itt is ráadás következett. Egy gól itt, egy gól ott, mígnem a hetedik sorozatban Marcellis találata után Chimbonda a kapu mellé gurította a labdát.

Ezzel eldőlt, hogy három év után ismét lesz magyar futballista az UEFA-kupa-negyeddöntőben, no meg az is, hogy elmarták az előző két idényben a Sevillával csúcsra érő Juande Ramostól a trófeát.