Előbb rögzítsük a tényt: Igor Bogdanovics, a DVSC-TEVA támadója egyetlen magyarországi tétmérkőzésén sem szerzett négy gólt – szerdáig.
Az Újpest „B–C-vegyesnek” a Ligakupa negyeddöntő visszavágóján négyet rúgó szerb futbalista az abszolút magyaros, elnyújtott „Hááát...” megjegyzéssel reagál a gratulációra, mintegy előre jelezve: büszke a mesternégyesre, de nem amnéziás, emlékei szerint ugyanis a fővárosiak nem a legerősebbnek vélt felállásban léptek pályára az Oláh Gábor utcában.
„Ünnepelni nem kell, a másik oldalról viszont az sem érdekel, ha az ellenfél összeállítása miatt lefitymálják a szerdai mérkőzést: számomra elsősorban az a fontos, hogy nyerjünk, csak ezután következhet saját teljesítményem minősítése. Nos, győztünk, és nekem is kijött a lépés – intézte el
visszafogottan első magyarországi mesternégyesét Igor Bogdanovics. – Nem gondolom, hogy rosszabbul teljesítettem volna a korábbi mérkőzéseken, egyszerűen nem volt szerencsém, márpedig ez a futballban is fontos faktor.”
Tekintettel arra, hogy a DVSC-TEVA a Siófok elleni bajnokin (2–0) a múlt szerdai, újpesti Ligakupa-odavágón (1–5) meggyőző produkcióval kirukkoló Dorge Kouemaha, AcoSztojkov csatárkettőssel állt fel, arra következtethetünk: a Lokinál – a támadók tekintetében feltétlenül – a Ligakupa összecsapások tényleges téttel bírnak.
„A példa ugyan helytálló, de a jó produkció nem jelent feltétlenül csapattagságot. Az edző felelőssége a választás, ha bizalmat szavaz nekem, élni akarok vele. Mindamellett a ránk váró zalaegerszegi
találkozó aligha hasonlítható az Újpest ellenihez. Szombaton rangadót játszunk, amelyet azért kell megnyernünk, mert tudatosíthatjuk a riválisokban, mire számíthatnak a tavasszal a DVSC részéről. Ami engem illet, ismétlem magam: ha lehetőséget kapok, igyekszem a legtöbbet kihozni magamból, hogy a harmadik debreceni időszakom végén is elmondhassam magamról – hazajöttem, és bajnok lettem. Habár másfél hónapig függőben volt az ügyem, hogy Győrben maradok, vagy visszatérek, az nem kérdés, hogy itt érzem magam itthon.”