Tízesnek született

„Amint kicsit tapasztaltabb lesz, az övé a tízes mez. Még dolgozzon picit, és megkapja” – mondta a müncheni legendák szerint a 2007–08-as szezon előtt Uli Hoeness, a Bayern München menedzsere. A bajoroknál még mindig mitikus jelentőségű dresszt erre az évadra nem is osztották ki, állítólag azért, mert Hoeness egy másik sziporkájában elárulta, már félretették Toni Kroosnak, csak nem 2007, hanem 2008 nyarára. Hogy meg fogja kapni, abban nem érdemes kételkedni. Abban meg még kevésbé, hogy már mostanra megtérült a Bayern 2006-os befektetése, amikor a klub nagyszerűen kihasználta, hogy a Hansa Rostocknak nagy szüksége van minden euróra, és így százezerért elengedte az „évszázad német tehetségének” tartott irányítót.

Ennek igazolására talán elég csak megnézni, mit művelt 2007 szeptembere és októbere között, az „átmeneti korszakban” a Bayernben 39-essel a hátán száguldozó Kroos. Igazi felemelkedése az U17-es világbajnokságon, Dél-Koreában kezdődött, ahol csapatkapitányként bronzéremhez segítette a német válogatottat. Középpályás létére öt góllal bronzcipős, kilenc ponttal (5 gól, illetve tornacsúcsot jelentő 4 gólpassz) a kanadai táblázat élén végzett, ráadásul a szavazatok 26 százalékát begyűjtve az újságírók őt választották meg a vb legjobb játékosának. Mögötte a gólkirály, a vb-aranyérmes Nigéria legjobbja, Macauley Chrisantus lett a második, a felénk sokkal jobban ismert, hamarosan alighanem a Messi-féle barcelonai vonulatba sorolható Bojan Krkic pedig a harmadik.

Ráadásul Kroosnak sikerült még egy dicséretet bezsebelnie: sokak szerint miatta szakított a Nationalelf korábbi „gépfutballjával”, és látványos, játékos stílusával 20 gólig jutott az ázsiai seregszemlén. „Pedig úgy kezdtünk, mint egy tipikus német csapat, a fizikumra alapoztunk – mondta utóbb a negyeddöntőtől minden mérkőzésen gólt szerző Kroos. – De amikor rájöttünk, hogy tudunk másképp is futballozni, és elkezdtünk a labdát sokat járatva támadni, az is megtetszett. Aztán meg a kettőt kombináltuk, és bronzérem lett a vége.”

A remek vb-szereplés jutalmaként három héttel a bronzmérkőzés után Kroos bemutatkozott a Bayern Münchenben. A Cottbus ellen szeptember 26-án csereként állt be, 17 évesen és 265 naposan ő lett a legfiatalabb Bayernjátékos, aki a Bundesligában szóhoz jutott. A Miroslav Klosénak adott két gólpasszal emlékezetessé is tette ezeket a pillanatokat. Első góljára nem egészen egy hónapot kellett várnia, a Crvena zvezda elleni UEFA-kupa-csoportmeccsen ugyan csak kilenc percet kapott Ottmar Hitzfeld edzőtől, de ennyi idő is elegendő volt neki, hogy szabadrúgásból Ivan Randjelovics kapujába tekerje a labdát. Előtte meg az ő passza előzte meg Klose egyenlítést eredményező gólját.

Hitzfeld azóta is nagyon vigyáz arra, nehogy túlterhelje a példaképéül a francia Johan Micoud-t választó srácot („Nem akarjuk, hogy kiégjen, az életre próbáljuk nevelni” – mondta róla a tréner), aki hol a Regionalligában szereplő „fakóban”, hol a Bundesligában listavezető „egyben” futballozik. Az edzéseket viszont már csak a felnőtteknél kell látogatnia. Állítólag ott már perfektül működik a Toni, Toni összjáték, csak még a tétmérkőzéseken kell közös hullámhosszra kerülniük.