DAColva lehet eljutni a nagy sikerig

Dublin jut róla az eszembe.

Pedig nincs a területen sem kétszáz éves füstmentes pub, pultján több mint egy percen át csapolt Guinnesszel, arany ékszerekkel ijesztő mértékben felszerelt, szeplős arcú, vicces akcentusú fiatalokkal sem találkozunk, és Bertie Ahern miniszterelnök sem jön velünk szemben Kelta Tigrisnek maszkírozva.

A megfejtés a nyugalom.

Ha megk érdezik tőlem, anno mi tartott egy éven át a zöld szigeten, végső soron mindig ide lyukadok ki. Kiszámítható hely, ahol a munkának értéke és becsülete van, szóval szinte szanatórium – bizonyos kitételekkel. Sohasem hittem, hogy ez a szigorúan lokalizált érzés a világ bármely táján járva valaha is visszaköszön. Főleg nem Győrben.

Pápai út 39.

„Andrea”, aktivizált GPS-ünk magyar hangja is „megbicsaklik” néhányszor irányítás közben, hogy aztán kisebbfajta földi paradicsomba navigáljon: az Integrál-DAC sporttelepére. A végső bizonyosságot, hogy itt „gyanúsan” rend van, Szentes Lázár, a Magyar Kupa-elődöntővel a 96 éves klub legnagyobb sikerét elérő DAC-tréner adja meg a tényleges jelentéssel bíró

„Hogy van?” kérdésre felelve: „Jól. Miért, nem úgy nézek ki?” A

szerdai rivális DVSC korábbi szakvezetőjének őszinteségét illetően nincs bennünk kétség: mire valamivel dél után leülünk beszélgetni, a csapat túl van a hétfői standard videózáson (fél óra elteltével az öltöző épületét átszelő enyhe lefolyású röhögőgörcsöket kezdjük számolni) és egy változatos, nagyjából másfél órás edzésen, amelyet láthatóan a játékosok sem unnak, részint a gyakorlatok sokszínűsége, másfelől a mester koncentrációserkentő és nevetést gerjesztő megjegyzései miatt. Bizonyítéknak – legalábbis számunkra – ennyi bőven megteszi. A tréning végén minket is „megtalál”, amitől már-már csapattagoknak hisszük magunkat.

Mint a mesében: apa és fia kiment a meccsre...

Mellesleg hét éve nem sok hiányzott hozzá, hogy hétfőn véletlenül se a Pápai út 39. legyen a célállomás. Ha Birkás Tivadar egyesületi elnöknek (korábbi országgyűlési képviselőnek) 2001-ben nem támad az a mentő ötlete, hogy megkeresi a győri illetőségű, az építőiparban érdekelt (például a „nagy testvér” ETO stadionján, valamint az ETO Parkon dolgozó) Integrál-Hexa Rt. elnök-vezérigazgatóját, Imre Istvánt – s ha persze az idősebb Mészöly generációjához tartozó üzletember nem adja be a derekát, s cége révén nem lesz főtulajdonosa a nádorvárosi klubnak –, az az idő tájt a megye egyben porosodó egylet szerdán aligha fogadná MK-elődöntősként a magyar bajnokot.

„Fenéket, a Dózsában fociztam, a DAC pedig a legnagyobb ellenségünk volt – utasítja viszsza kora gyermekkori DAC-szimpátiáját feszegető feltételezésünket az annak idején centerhalfként jegyzett elnök. –

Hét éve a fiammal, Krisztiánnal hosszú idő után elmentem egy DAC-meccsre. Látva a kis híján tönkretett klubot, a >>>