Nem véletlenül mondják az ókori kocsiversenyekkel párhuzamot vonva, hogy a ralisok modern korunk hősei. Benik Balázs a hétvégén úgy nyerte meg az idénynyitó Eger-ralit, hogy közben a jobb kezét többször át kellett kötni nedvedző égési sérülései miatt, amelyet egy háztartási balesetben a forró olaj okozott. Összeszorított foggal küzdötte végig a hétvégét, panasz nélkül. A győztesnek azonban szabad panaszkodni, úgyhogy kíváncsiak voltunk a viszontagságaira.
Mondják, a fájdalom mindig a verseny másnapján jelentkezik. Szóval: hogy van?
Most jövök a gyógyszertárból. Lassan ipari mennyiségben vásárolom a Betadine-oldatot és a kötszert. Reggel a kórházban is voltam, s bár az orvosaim nagyon örültek a győzelmemnek, azt azért hozzátették: a kezemnek nem használt túl sokat a terhelés, ami a versenyen érte.
Mennyi idő még a gyógyulás?
Operációra lesz szükség, úgyhogy a Miskolc-raliig biztos nem kerül rá sor, de bízom benne, hogy addigra már nem fáj ennyire. Ott már szeretném úgy szorítani a kormányt, ahogy bírom, és maximálisan a versenyzésre koncentrálni.
Most nem sikerült?
Nem igazán. Az első nap második szakaszán megerőltettem, attól kezdve kénytelen voltam visszavenni, mert nagyon fájt. Ráadásul az esti gyorsasági szakaszon a ködben lementünk az útról, és miközben azon igyekeztem, hogy visszakormányozzam az autót, belenyúltam a sebbe. Ordítottam a fájdalomtól. Na, az a szakasz már nem hiányzott, mert míg a többin az adrenalin feledtette a fájdalmat, ott már nem voltam képes átlendülni rajta.
Hány százalékon autózott?
Nem tudom, de nem százon. Tisztában vagyok vele, hogy nem mi nyertük a legtöbb gyorsaságit, és azzal is, hogy az eső jól jött nekünk, mert nem ment szét úgy a kezem. Ha végig száraz lett volna az út, nem biztos, hogy kibírom.
A sérülések listáján dobogós a mostani?
A legsúlyosabb még gokartos koromban történt, összezártak előttem a vetélytársak, a gépemmel együtt a levegőbe repültem százharmincas tempónál, és a hátamon csúsztam, miközben a gokart rajtam landolt. Akkor itt-ott beleégett a bőrömbe a tűzálló overall, ki kellett operálni, úgyhogy a Betadine-oldatot most „jó ismerősként” üdvözöltem. De visszatérve a kérdésre, a mostani sérülés és fájdalom is dobogós helyen van.
Csak egyet mondjon meg: megérte a szenvedés?
Abszolút. Újra elrajtolnék.