Megszenvedett az Újpest

Hogy mire gondolt Octavio Zambrano, amikor télen igent mondott a tatabányaiak invitálására, nem tudhatjuk, ám valószínűsíthető, a szakember nem azt kapta, amire számított. Kiesőjelölt csapat kispadja ritkán kényelmes ülőalkalmatosság, azonban korántsem mindegy, az osztályváltás milyen körülmények között zajlik. Meglehet, az ecuadori tréner bízott a csodában, a szakértelmében, és azt hitte, az ősszel finoman fogalmazva is botladozó Tatabánya majd éppen az ő irányítása alatt táltosodik meg.

Nos, most már tudja ő is, az együttes nem képes a csodára, mi több, olyan vereségekbe fut bele, amelyek egy edző renoméját igencsak rontják. A csapat a tavasszal egyetlen riválisa ellen volt képes a pontszerzésre (a REAC elleni meccs eredménye 1–1 volt), és legutóbb a paksi 0–6 a szakvezetőnél is kiverte a biztosítékot. Octavio Zambrano akkor feldúltan, saját autójával távozott a Paks pályájáról, és az is megfordult a fejében, ehhez a produkcióhoz nem adja a nevét. A héten a szakmai stáb és a labdarúgók elbeszélgettek a hogyan továbbról, és abban maradtak, mindent elkövetnek azért, hogy tisztességesen fejezzék be a bajnokságot. A játékosok fogadkozása ellenére az edzők és az elöljárók nincsenek könnyű helyzetben, hiszen rendkívül nehéz motiválni a kiesés tényébe beletörődött labdarúgókat. Ráadásul azt is tudni kell, a kieséssel korántsem szűnnek meg a problémák Tatabányán.

Semmit sem lehet tudni arról, az amerikai tulajdonos és az önkormányzat jövőre is folyósítja-e a támogatást (előbbi negyven-, utóbbi harmincnyolcmillió forintot adott a 2007–2008-as évadra), ám ha csak az egyik is úgy dönt, nem áldoz a futballra, még a csapat NB II-es tagsága is veszélybe kerülhet.

Az ügyvezető Török József hat éve, 2002 óta igazgatja a futballklubot, és azt mondja, ha az önkormányzat vagy az amerikai tulajdonos kiszáll, ő is távozik Tatabányáról. A sportvezető ugyanakkor azt sem tartja kizártnak, hogy az NB II-ben is Octavio Zambrano felel majd a szakmai munkáért, de erre mi nem vennénk mérget. Sőt még arra sem, hogy a harmincadik fordulóban is ő ül a tatabányai kispadon. Amint a paksi példa mutatja, a jelenlegi Tatabánya bizony méretes zakókba futhat bele, s egyáltalán nem biztos, hogy a külföldi szakember a kilátástalan helyzetben lévő gárda kispadján akar majd infarktust kapni. Egyébként hosszú idő után ismét valódi futballhangulat volt a mérkőzésen, amelyen a Tatabánya volt a pályaválasztó. Ki ne tudná, az élvonal sereghajtója játszott már hatszáz néző előtt hazai környezetben a Szőnyi úton, akadt zárt kapus találkozója is, ám most az újpesti szimpatizánsoknak köszönhetően szépszámú közönség előtt futballozhatott. A hazai pályát ezúttal az Illovszky-stadion jelentette a Tatabányának, és bár a közönség túlnyomó része az ellenfelet támogatta, az ígéreteknek megfelelően valóban motivált futballisták próbálkoztak meg a bajnokesélyes Újpest megszorongatásával. Hosszú időn keresztül nem lehetett megmondani, melyik gárda célozta meg az aranyérmet, és melyik játszik a tisztességéért, a Tatabánya előnyt is szerezhetett volna, ám jött Tisza Tibor, és sejteni lehetett, az álmok szertefoszlanak. Ettől függetlenül a Fáy utcai kilencven perc vállalható volt, a vesztes csapat edzőjének, Octavio Zambranónak ezúttal nem kellett feldúltan távoznia a stadionból...