Végre könnyedén ment

„Rég esett ennyire jól a motoro zás, mint most” – sóhajtott fel vigyorogva Talmácsi Gábor, aki az utóbbi időben minden lehetséges eszközt bevetett annak érdekében, hogy végre újra az élen motorozhasson. És itt most nem arra kell gondolni, hogy megszállottan edzett (ez nála normális), nem is arra, hogy a pályán rátett volna még egy lapáttal, hanem arra, hogy babonás ember lévén kiegészítő praktikákhoz is folyamodott.

Levágatta a haját (tavaly ilyen frizurával verhetetlen volt), és hogy ezen se múljon, a világbajnoknak járó egyes rajtszámra ráragasztott egy kis 14est, a tavalyi győztes számot, amely az utóbbi években a védjegyévé vált.

Szóval Talmácsi mindent bevet, és az előjelek is kedvezőek – elég, ha csak azt említjük, hogy amikor három évvel ezelőtt pályafutása első futamgyőzelmét aratta ugyanezen a pályán, akkor is a második rajtckockából vágott neki a versenytávnak...

De ne szaladjunk ennyire előre, nézzük, mi történt a második időmérésen. A pénteki esőnek már nyoma sem volt, úgyhogy hamar kiderült, az első edzés eredménye nem oszt, nem szoroz. Főleg hogy Talma már a harmadik körben 1:59-en belüli időt motorozott – megjegyzendő, ezzel sokáig vezette is az edzést.

Aztán persze felgyorsultak a vetélytársak is, úgy tűnt, az idén először talán a 125 köbcentis kategóriában is megdől a korábbi pályarekord (Mugellóban Lukas Pesek tartja 1:58.202-es eredménnyel), végül azonban csak megközelíteni tudták, megdönteni nem (Raffaele De Rosa – 1:58.302).

A legkiegyensúlyozottabb teljesítményt Mike Di Meglio nyújtotta, és robbanthatott volna Bradley Smith is, ha a leggyorsabb körében nem esik hatalmasat. A fiatal brit pilótát végül hordágyon kellett elszállítani a kavicságyból, de információink szerint nincs nagy baja.

Akkor már mindössze egy kör volt hátra – azoknak, akik jól osztották be idejüket, az addigi toppozícióban lévő pilótákat ugyanis már leintették. Jött Talmácsi és közvetlenül mögötte De Rosa, tökéletesen kihasználva a magyar világbajnok szélárnyékát.

Mindketten nagyon gyorsak voltak, s lehettek volna még gyorsabbak is, ha az utolsó kanyarnál nem érik utol Kojama Tomojosit.

„Éreztem, hogy nagyon gyors lesz az a köröm, sajnos azonban Kojama az utolsó kanyarban lezárta az ívet – mondta Talmácsi. – Ha megelőzöm, még több időt veszítettem volna, úgyhogy inkább mögötte fordultam rá az egyenesre, ahol már húztam a gázt, ahogy csak bírtam. Ám mivel De Rosa végig mögöttem jött, kiütött a pole pozícióból. Nagyon boldog vagyok, kellett már a jó helyezés. No és az is biztató, hogy könnyedén szereztem meg a második rajtpozíciót, a motorom a beállítás és az erő szempontjából is tökéletes volt.”

Talmácsinak fekszik az olasz pálya (korábbi eredményei is erre utalnak), s bár a hosszú egyenes itt mindig összerázza a mezőnyt, az edzések alapján a magyar fiú az egyik leggyorsabb a mezőnyben, ezt kellene kihasználnia úgy, hogy néhány kör után esetleg elhúz a többiektől...