DVSC–FTC és MTK–FTC bajnoki mérkőzéseket is rendezhetnek a 2008–2009-es szezonban – az NB II Keleti csoportjában. A két párharc persze akkor is létrejöhet, ha a második vonalban a harmadik helyen végző s ezáltal elvileg ott ragadó ferencvárosiak „trükkök százainak”, illetve a versenykiírást gyakran szabadverssé átgyúró MLSZ-nek betudhatóan a Soproni Ligában kezdhetik el a következő idényt. Ez esetben a „nagy” DVSC-TEVA-val és a BL-induló MTK-val, egy újabb NB II-es purgatóriumi év következményeként viszont a kis Lokival, azaz a DVSCDEAC-cal és az MTK II-vel randevúznának a zöld-fehérek.
A 2007–2008-as szezonban a tavaly megszüntetett klasszikus – a részt vevő többség által egyébként ostorozott – tartalékbajnokság helyett az NB I-es klubok második csapatait területi alapon az NB IIIas mezőnybe sorolta az MLSZ. A hat csoportból háromban valamelyik „fiókgarnitúra” végez majd az élen, az aranyérmesek a kiírás értelmében a nyártól egy ligával feljebb léphetnek, igaz, további osztályváltó progresszióra egyelőre nincs lehetőségük (a jövő időt a Bakony-csoportban a ZTE II és Győr II versenyfutása indokolja, a DVSC-DEAC a Tisza-, az MTK II a Mátracsoport bajnokaként játszsza le hátralévő két mérkőzését).
A versenyrendszer megítélésekor a véleményformálásra kért tizenöt klub illetékesei között a magyar labdarúgásban kivételesnek tetsző összhang alakult ki: valamennyien pozitívan értékelték a szisztémát. Az egyletek zöménél az utánpótlásból kiöregedő játékosok felnőttek közti versenyeztetésében és az A-keret sérülés után lábadozó futballistáinak formába hozási lehetőségében vélték felfedezni az újítás legfőbb hasznát. A helyezésre (az esetleges feljutásra) vonatkozó célmeghatározást a többség eleve elvetette – az eredmények tükrében nem meglepő: a kivételt éppen az MTK, DVSC, Győr, ZTE négyes jelentette. Gyermekbetegségek persze itt is akadtak: nem minden edző dolgozhatott komplett kerettel, ugyanakkor a 23 éven felüli labdarúgók első és második garnitúra közti átjárását szigorúan szabályozták (az a játékos, aki az adott fordulóban akár egy percet is játszott az NB I-es csapatban, a „tarcsiban” már nem léphetett pályára).
Többé-kevésbé ennek a regulának lett áldozata a „kicsik” közül – eddig – egyedül alászálló REAC II.
„A rendszer jó, de nem a REAC-ra méretezték – mondta Kutasi Róbert, a REAC klubigazgatója. – A nagyobb költségvetésű, jobb játékoskeretű, utánpótlás-nevelő műhelyként is számon tartott klubok számára, mint amilyen a DVSC, a Győr, a ZTE, az MTK vagy az Újpest, ideális, nekünk viszont sok. Anyagilag és az infrastruktúra szempontjából is meghaladta erőnket még a harmadik vonal is. Bízom benne, hogy az MLSZ a Budapest-bajnokságba sorolja majd be a csapatot – pénzügyileg jobban járnánk vele.”