Csalódások: egytucatnyi lúzer az idei Európa-bajnokságról

12. Christoph Metzelder szakálla

A legnagyobb vizuális büntetést az Eb-n valószínűleg Christoph Metzelder követte el: a német válogatott egyébként kitűnően játszó hátvédje valami egészen borzalmas szakállt növesztett a nagy menetelés tiszteletére…

A „remekbe szabott” szakáll több szavazáson is megnyerte az „Eb legrusnyább arcszőrzete” kitüntető címet, de amennyiben a Nationalelf győzedelmeskedik a spanyolok elleni fináléban, ez nem fogja érdekelni Metzeldert egy cseppet sem. Remélhetőleg azért levágatja. A szakállát.


11. Eric Abidal

A Barcelona védője az első, románok elleni csoportmérkőzésen nem csinált semmi érdemlegeset (ezzel nem volt egyedül, a franciáknak nem nagyon volt kedve focizni…), az olaszok ellen aztán igen, de arra meg nem emlékszik vissza szívesen.

A középhátvédben lehetőséget kapó Abidal a 24. percben rutintalan módon, hátulról csúszott rá a ziccerben kilépő Luca Tonira – ráadásul csak másodszorra tudta felrúgni az olasz centert... Ő piros lapot kapott, Pirlo bevarrta a büntetőt, az olaszok meg végtelenül simán nyerték a továbbjutás szempontjából kulcsfontosságú meccset. Domenech alighanem mellényúlt a beállításával, de a francia kapitányról még lesz szó a későbbiekben.


10. A bécsi televíziós közvetítő központ és a vihar

Ha a viharról nem is tehetett a bécsi közvetítő központ, de azért az minimum kellemetlen, hogy az Eb egyik elődöntőjének 10 percéről lemaradnak a világ tévénézői a hajrában. Beleértve Miroslav Klose gólját…

Az ARD és a ZDF a nem megfelelő előkészületekre hivatkozva azon gondolkodik, hogy beperli az UEFÁ-t. A szövetség vállalta a felelősséget a hibáért, a döntőn már plusz egy dízelgenerátor működik a központban.

Lehet, hogy így kellett volna kezdeni?


9. Petr Cech

A kapussors kegyetlen: egy hiba, és a magabiztos teljesítményre senki nem emlékszik.

Petr Cech és a cseh válogatott a törökök elleni csoportmeccs véghajrájáig továbbjutónak látszott, aztán a Chelsea portása kimozdult egy kósza bal oldali beadásra, kezeiből kicsúszott a labda, Nihat pedig az üres kapuba pöckölt.

A „kávéárus” hamarosan a találkozót is eldöntötte egy csodálatos góllal, Cech pedig magába roskadva ismerte el: a cseh válogatott elsősorban az ő tragikus hibájának köszönhetően utazhat haza.


8. Paolo Ferreira és Ricardo

A derék jobbhátvéd és a portugál kapus valódi citromdíjas produkciót nyújtott a németek elleni negyeddöntőben: a beadásoknál nyújtott produkciójukat nehezen tudnák megmagyarázni.

A két mérkőzés után már csoportjukból továbbjutó portugálok nem bírták el az elképesztő védelmi hibákat; így Scolari csapata a minimális célként kitűzött elődöntőnél egy körrel hamarabb lefoglalhatta a repülőjegyet hazafelé.


7. A társházigazdák

Túlzott elvárások nem voltak sem a svájci, sem az osztrák válogatottal szemben, de ennyire gyengén ritkán szerepelnek a házigazdák…

Először a jobban játszó, ámde igen balszerencsés helvétek intettek búcsút az Eb-nek, miután bőrig áztak a törökök ellen (meg nem mellékesen 2–1-re kikaptak), a krónikus góliszonyban szenvedő osztrák válogatottnak meg igazából nem volt esélye a németek elleni ki-ki találkozón.

Hat mérkőzés, egy győzelem, egy döntetlen, négy vereség. Nem teszik ki a kirakatba.


6. Mario Gomez

A Bundesliga egyik vezető német(-spanyol) gólvadásza hatalmas kiugrási lehetőség előtt állt a torna előtt, hiszen minden szakíró úgy vélekedett: Gomez az Eb-n végleg kinőheti klubcsapatát, a VfB Stuttgartot. Kezdőként futott neki a sorozatnak, de ahogy egyre többször hibázott, szinte hallottuk a stadionban helyet foglaló megfigyelők irányából a buzgó suhogást, ahogyan satírozták kifelé a Gomez nevet noteszükből. Az ék az osztrákok ellen viszont az egész Eb egyik legmulatságosabb jelenetét mutatta be: másfél méterről képtelen volt az üres kapuba lőni a labdát.


5. A görög válogatott

A címvédő nem parádézott a selejtezők alatt, de végül is kiharcolta magának a jogot, hogy nekifusson az „újrázásnak”. Otto Rehhagel kapitány, akár csak Domenech, képtelen volt elszakadni kedvenceitől, mentségére legyen mondva, olyan sok tehetséges ifjonc nem döngette a válogatott kapuját. Legjobban Antonisz Nikopolidisz szerepeltetésére fázott rá: az ősz portásról eddig azt tartották, hogy úgy néz ki, mint George Clooney, most viszont kiderült, hogy úgy is véd, mint az öregecskedő színész.


4. Luca Toni

Az olasz birodalmi lépegető a Bayern Münchennel Bundesliga-gólkirály és UEFA-kupa-aranycipős lett, így joggal várta tőle a talján közvélemény, hogy az Eb-n is húzza magával társait. Végül is így történt, de a szakadékba: végig nagy hibaszázalékkal küzdött a squadra gólképtelen toronydaruja, néhány esetlen mozdulata Peter Crouchot idézte, és ezzel mindent elmondtunk a kontinenstornán mutatott teljesítményéről.


3. Roberto Donadoni

Az egykori remek futballista nem tudott ellenállni a kísértésnek, amikor 2006 nyarán elvállalta, hogy a sikerei csúcsán, világbajnokként lemondó Marcello Lippi helyére üljön az olasz válogatott kispadjára. Már az Eb-selejtezők alatt sokat dadogott a squadra játéka, és a kilátástalan, élvezhetetlen futballjukon képtelen volt a változtatni a fiatal szakember. A hollandoktól egy nagy pofont kaptak a csoportban, a románok ellen csak szenvedtek. A franciák ellen javítottak, de itt a szerencsével sem álltak hadilábon. A spanyolokkal vívott negyeddöntőben minden idők egyik legszörnyűbb antifutballját vezették elő, Fortuna el is hagyta őket az orosz rulettre. Donadonit a torna után sürgősen leváltották, utóda éppen előde, Marcello Lippi lett.


2. Rüstü Recber

Ez a kontinenstorna nem a vén kapusok intézményesített mennybemeneteként marad meg az utókor emlékezetében, gondoljunk csak Rüstüre, Antoniosz Nikopolidiszre vagy a rengeteget hibázó Jens Lehmannra. Közülük Rüstü szégyenkezhet leginkább: mivel klubjában sem stabil kezdő, már az is szép dolog volt Fatih Terim kapitánytól, hogy 1996 után egy újabb Eb-re magával vitte, de azóta százszor is megbánhatta a szakember, hogy egy gyenge pillanatában engedett a nosztalgiának. Rüstü a horvátok elleni negyeddöntőben is potyázott egy nagyot, de Semih Sentürk és későbbi szerencséje a tizenegyespárbajban még megmentette. Az elődöntőben viszont Klose fejesgóljánál újfent borzasztóan mozdult ki, és erre már nem volt ellenszere társainak.


1. Franciaország

Éppen tíz éve világbajnok, 2000-ben Európa-bajnok lett a gall csapat, majd némi mosolyszünet után a 2006-os világbajnokságon csak tizenegyesekkel veszítették el az finálét. Raymond Domenech szövetségi kapitány azóta képtelen volt jó csapattá gyúrni a fiatalokat, az öregektől pedig nem volt szíve elszakadni. Különösen nagy hiba volt tőle, hogy hagyta, hogy a torna során középen a „mágikus” Makelele, Toulalan kettős próbálkozzon a játék szervezésével, az olaszokkal vívott rangadón pedig kapitális bakot lőtt a balhátvéd Abidal középre állításával. A Kékek egyébként mindhárom mérkőzésüket végigszenvedték, korán kiestek, ám a mezárusoktól eltekintve senki sem hiányolta őket a későbbiekben. Domenech nem vette a lapot és kalapját: a kudarc után sem érzi úgy, hogy le kellene mondania.