Világbajnokot vertek

9–8.

A tavalyi melbourne-i világbajnokság döntőjében volt ennyi az eredmény – a horvátok javára.

Ebbe tehát semmiképpen sem lehetett belekapaszkodni a meccs előtt, de hát az ember már csak olyan, hogy mindig keres valamit, ami azt mondatja vele: most nyerünk. Nézzük hát a mérleget: 42 meccsből 27-et nyertek meg a mieink, s hét döntetlen mellett mindössze nyolc vereséget jegyeztek, ráadásul a legutóbbi három összecsapásból kettő magyar sikerrel, a harmadik pedig döntetlennel zárult.

Kell ennél több?

Mondjuk jó játék.

Nos, azzal sincs gond. Itt van például Madaras Norbert, aki – alig telik el két perc – máris beköszön, megadva ezzel az alaphangot. A túloldalon Szécsi Zoltán véd egyet, csak hogy Samir Barac is tudja, hol a helye. S hogy a két „véglet” között is legyen kit dicsérni, hol Kásás Tamás lop el egy betett labdát, hol pedig Biros Péter védekezik káprázatosan.

Jól megy.

Az első negyed végén 2–1 ide, úgy, hogy a Madaras második gólja előtti akció akár a „Hogyan építsünk fel tökéletesen egy támadást?” című szakkönyv törzsanyaga lehetne: Szécsi előreteszi a labdát Kásásnak, aki azonnal továbblöbböli, Madaras pedig magától értetődő természetességgel bombáz Frano Vican mellett a bal sarokba.

Ugye, milyen egyszerű játék ez...?

A folytatásban Biros is megvillan – bizonyára bosszantotta nem sokkal korábbi kapufája –, Szécsi pedig a nap védésével rukkol ki: a lécről lepattanó labdával Maro Jokovic egészen közelről ismétel, az egri hős azonban erre is odaér. A horvát dühében a (mellesleg 30 fokos…) vízre csap, de Barac a következő támadásuknál bebizonyítja, hogy igenis lehet gólt lőni a magyar kapusnak.

Persze hogy lehet, csak pokolian nehéz…

A nagyszünet után viszont ismét a magyar szellemességé a főszerep: előbb Biros, majd Molnár Tamás kap hajszálpontos passzt a védők feje fölött, s naná, hogy egyikük sem hibáz.

Világbajnokverés lesz itt, akárki meglássa!

Azért kapaszkodnak a horvátok, de a védekezés és Szécsi is remek – a Rudic-csapat ekkor tizenegy emberelőnyből mindössze négy gólnál tart –, az ellenfél kapujánál pedig egymást múlják felül a mieink: Hosnyánszky Norbert bombáz, Varga Tamás könyörtelen, Molnár pedig zseniális.

A horvátok még hajráznak egy nagyot, de legbelül bizonyára érzik, ezúttal semmi keresnivalójuk a Kemény-legényekkel szemben, ez itt Málaga és nem Melbourne. A vége 10–9 – ide.

A nagy menetelés megkezdődött.