Végre pontosan céloztak

Stepán Vachouseket összezavarta a Bp. Honvéd, illetve a Magyar Kupa-ezüstérmes szombat esti, csehországi produkciója. Pedig tapasztalt játékos, nem zöldfülű ficsúr: a Teplice legismertebb futballistája, a 2004-es Európabajnokságon nem prágai lakásából, hanem közvetlen közelről figyelte Pavel Nedvedet (a németek ellen 2–1-re megnyert csoportmérkőzésen ő helyettesítette a csapatkapitányt), ráadásul 23szoros válogatott...

A cseh középpályás a 3–1es magyar sikerrel záruló teplicei UEFA-Intertotókupa-mérkőzés előtt – a szokásos bókok mellett – azt nyilatkozta: kellő körültekintéssel térképezték fel a budapesti riválist, amely a kontrajátékban erős, s elsősorban a gyors afrikai támadók (Abass, Abraham) okozhatnak nehéz pillanatokat a Gambrinus Liga tavalyi ötödikje hátsó alakzatának. A lefújást követően viszont önkritikusan már így fogalmazott: „Magunkat vertük meg, mert nem figyeltünk a magyarok ellentámadásaira, és közben ostoba egyéni hibákat követtünk el.”

Az utóbbi vélemény ismeretében nehéz komolyan venni az előbbit, mivel az összecsapás hajrájában a Honvéd két tipikus kontragólt szerzett – Abraham és Abass révén.

A prágai Mladá Fronta Dnes napilap internetes oldalának tudósítója „Elszálltak a remények” címmel kívánta tudatosítani az olvasókban a fürdővárosiak váratlan vereségének következményét, azaz a fájdalmasan korai kupabúcsút – amiről persze szó sincs.

„A szünetig a játékosok saját bőrükön érezhették, amit előzetesen is közöltem, hogy a magyarokat nem lehet félvállról venni. Nem dramatizálok, kikaptunk, mert a Honvéd valamennyi megingásunkat kihasználta. Nehéz helyzetbe hoztuk magunkat, de még nem nevezték meg a továbbjutót. Ott leszünk Budapesten, becsületesen az utolsó pillanatig harcolunk” – fogalmazott Petr Rada, a Teplice edzője, majd leszedte a keresztvizet az iskolás helyezkedési hibákat elkövető Vlastimil Vidlickáról, valamint a jobbhátvédet a bajban rútul magára hagyó belső bekkekről. Ennyi erővel mindamellett a korábbi cseh gólkirályt, Tomás Junt, sőt a szöglet- és szabadrúgáskombinációkban érintett valamennyi játékosát nyíltan bírálhatta volna a vezetőedző. Arról nincs adat, hogy a csehek hányszor ívelték oldalszabadrúgásból Rabóczki Balázs kapuja elé a labdát, az ellenben beszédes, hogy 18 szögletből (egy szöglet fél gól...) ugyanannyiszor voltak eredményesek, mint centerezésből.

Ami ott kritika, itt dicséret: a Honvéd légi és földi elhárítása Rabóczki Balázzsal az élen felettébb hatékonyan működött, s a „célzókészülékkel” elöl sem akadt gond. A piros-feketék a statisztika szerint hatszor lőttek kapura, a kísérletek közül Martin Slavíknak négyszer kellett volna közbeavatkoznia – egyszer sikerült.