Igaza lett.
Lewis Hamilton a Brit Nagydíj előtti héten közölte: hazája sajtója újra mellé áll majd. Ez persze nem volt nagy vállalás olyasvalakitől, aki ismeri az angol lapokat, amelyekben vagy a világ legjobbja valaki, vagy a legroszszabb. Középút nem nagyon van. A Kanadai és a Francia GP balul sült el az angol számára: a tengerentúlon a boxutca végében a piros lámpánál várakozó Kimi Räikkönen autójának hátuljába rohant, mindkettejük versenyének véget vetve, Magny-Cours-ban meg a harmadik helyről rajtolva tizedik lett, azaz egyetlen pontot sem szerzett júniusban, emiatt az összetett első helyéről a negyedikre esett vissza. Kapott is hideget-meleget, hogy sokkal többet hibázik, mint tavaly, pedig akkor újonc volt – azaz őt is elérte az a bizonyos „második szezonszindróma”. Aztán a legváratlanabb helyről álltak ki mellette.
„Igen, a második év nehezebb, de nem hiszem, hogy Hamilton többet hibázna – mondta Fernando Alonso, a brit 2007-es, rövid idő alatt ellenségévé váló csapattársa. – A Formula–1 nem egyszerű sportág, ha kicsit is balszerencsés vagy, pontokat veszítesz. Ami a piros lámpás balesetet illeti: ha egy méterrel hamarabb fékez, nincs ütközés, és pontokat szerez. Néhány ilyen apróság és a szerencsétlen pillanat pontokba kerül.”
Jött tehát a Brit Nagydíj, amelyen Hamilton a szabadedzéseken ugyan biztató időket futott, de az időmérő végét elszúrta: a két gyors körében előbb túl hevesen, aztán túl óvatosan vezetett, a pályát és a menekülőutat elválasztó fűsávon is átpattogott, mielőtt behozta volna a kocsit a második sorba. Vasárnap, a verseny reggelén nem is volt jó kedve, de néhány kör után megnyugodhatott. Csapattársa, Heikki Kovalainen hiába tartotta meg vezető pozícióját az első kanyarban, ahol még össze is ért a két Mercedes, később Hamilton megelőzte, és amíg a többiek – Nick Heidfeld és Rubens Barrichello kivételével – estekkeltek, ő tanári autózással győzött.
Másnapra a lapokban is újra hős lett. Akad olyan orgánum, amely már azt taglalja, Hamilton immár érett versenyző – alig egy hónappal azután, hogy a kormányán matatva lebontotta Räikkönen kocsijának hátulját…
„Lewis nagyon nehéz, embert próbáló időszakon van túl, amelyet fantasztikusan oldott meg – áradozott pilótájáról Martin Whitmarsh, a McLaren vezérigazgatója. – Most már az ő és a csapat kezében van az irányítás. Lewis szintjén gyenge versenyeken voltunk túl, de természetes, hogy nyomás alatt volt – ő helyezi nyomás alá saját magát, mert nyerni akar. És most még Heikki is szorította. Éppen ezért nagyszerű, hogy a gyengécske kvalifikáció után így teljesített.”
Ráadásul annyira hajtott, hogy a végén már rimánkodott neki a csapat, lassítson, nehogy valami baj történjen, de ő csak nyomta a gázt tovább, sorra körözve le azokat is, akikkel máskor a győzelemért vív.
„Hihetetlen tapadása volt. Próbáltuk lelassítani, de szinte magán kívül volt, attól félt, ha lassít, kihagy a koncentrációja, és lehűlnek a gumik. Ha kellett volna, sokkal gyorsabban is tudott volna menni” – mondta Whitmarsh a több mint egyperces előnnyel célba érő ifjúról, akit sokan Ayrton Senna egyértelmű utódának neveznek, kijelentve, nincs senki a mezőnyben, aki úgy versenyezne esőben, mint ő.
„Senna látványosan vezetett esőben – mondta Hamilton. – Egyszer azt mondta, ha esőben tudsz vezetni, akkor bárhol. Esőben a jó pilóták előre kerülnek. Ahogy felnőttem, tudtam, jó akarok lenni vizes aszfalton, úgyhogy nagyon sokat dolgoztam ezen, de van hozzá tehetségem is. Kellőképp érzékeny vagyok, tudom, mikor lehet nyomni és mikor nem, ennek lett az eredménye ez a győzelem.”
Korántsem biztos, hogy vége a felemelkedésének, hiszen a két hét múlva következő Német Nagydíj után már a magyarországi verseny jön, márpedig a Hungaroringen tavaly Hamilton győzött. Unalmas futam volt, ám arra gondolva, hogy jelenleg Hamilton, Felipe Massa és Räikkönen is 48 ponttal áll a világbajnokság elején, nem valószínű, hogy ezúttal unatkozni fogunk a mogyoródi pályán.