Kovács Ágnes után Kovács Emese állhat fel az ötkarikás dobogóra

KOVÁCS ERIKAKOVÁCS ERIKA
Vágólapra másolva!
2008.07.12. 00:33
A sportág legutóbbi magyar olimpiai aranyérmét egy hölgy szerezte, Kovács Ágnes sydneyi győzelme (200 méter mell) óta viszont csak két férfi (Gyurta Dániel és Cseh László) állhatott fel a játékokon a dobogóra. Pekingben remélhetőleg változik a helyzet, hiszen ismét van olyan női versenyzőnk, aki éremmel térhet haza.
Kovács Emese éremmel térne haza Pekingből is
Fotó: Mirkó István
Kovács Emese éremmel térne haza Pekingből is
Kovács Emese éremmel térne haza Pekingből is
Fotó: Mirkó István
Kovács Emese éremmel térne haza Pekingből is

Megszűnt Kovács Ágnes egyeduralma, s nemcsak azért, mert Sydney olimpiai bajnoka néhány hónappal ezelőtt bejelentette visszavonulását, hanem azért is, mert beérett egy újabb generáció, amelynek tagjai képesek arra, hogy a világversenyeken odaérjenek a legjobbak közé. Kovács Emese, Verrasztó Evelyn, Szepesi Nikolett, Jakabos Zsuzsanna, Hosszú Katinka és Mutina Ágnes az elmúlt hónapokban érmeket szállított a debreceni rövid pályás Európa-bajnokságról és a márciusi nagymedencés kontinensviadalról is.

Az olimpiai indulók között akadnak olyanok, akiktől az igazán jó eredményeket már korábban is várhattuk (volna), de ilyen-olyan okokból adósok maradtak velük. Ám van valaki, aki első felnőttvilágversenyén, Debrecenben ezüstéremmel mutatkozott be, aztán Eindhovenben is a dobogó második fokára állhatott.

Kovács Emese és a 200 méteres pillangóúszás. Ettől a „párostól” sokat várhatunk. S várunk is – a pekingi olimpián szintén.

„Világcsúcsot szeretnék úszni Pekingben” – mondta a Jövő SC fiatal versenyzője a március kontinensviadal után. Eindhoveni időeredményét (2:06.71 perc) látva a cél (2:05.40) egyáltalán nem elérhetetlen. A bökkenő csak az, hogy ugyanezt gondolhatja a lengyel Otylia Jedrzejczak és a francia Aurore Mongel is, hogy a világcsúcstartó ausztrál Jessicah Schipperről már ne is beszéljünk. S még rajtuk kívül is sokan pályáznak jó eséllyel ezen a távon a dobogóra, vagyis könnyen elképzelhető, hogy Kovács Emese betartja ugyan ígéretét, és megdönti az aktuális világcsúcsot – ám többedmagával.

Ettől függetlenül persze a fiatal reménység elszántsága mindenképpen tiszteletre méltó, ráadásul edzői szerint mentálisan is jól bírja a terhelést. Tudjuk azonban azt is, hogy a női lélek a maga kifürkészhetetlensége mellett még kiszámíthatatlan is, így aztán azt, hogy Kovács Emese akár dobogóra is állhat Pekingben, legtöbben csak óvatosan emlegetik.

Jakabos Zsuzsannától és Hosszú Katinkától jó szereplés várható 400 méter vegyesen, s akkor magyar szempontból máris jól indulhat az olimpia, hiszen a táv döntője lesz az első női finálé a pekingi játékokon. A két lány közül Hosszú Katinka az, aki az eindhoveni Európa-bajnokságon szerzett ezüstérmével is bizonyította: valóban képes lehet a legjobb nyolc közé kerülésre, sőt a pontszerzésre is. Ám nem szabad leírni Jakabos Zsuzsannát sem, hiszen ő tavalyi hullámzó teljesítménye után az idén egyre inkább magára talál, s bár ez még érmekben nem mutatkozott meg, a felkészülés alatt úszott idői alapján ő is ott lehet a fináléban.

Ugyancsak „dupla” döntőben reménykedhetünk 200 méter háton, bár az egyelőre bizonytalan, hogy Szepesi Nikolett néhány héttel ezelőtti kéztörését követően hogyan bírja majd a terhelést s az edzéseket az olimpiáig hátralévő időben. A Kőbánya SC úszójának mindenesetre erőt adhat, hogy Eindhovenben végre (bronz)érmet nyert ezen a távon – erre már nemcsak ő maga, hanem az edzők is régóta vártak.

Verrasztó Evelynben is évek óta „benne volt” a jó eredmény, ám az első sikert csak Debrecenben érte el, ahol a Jövő SC-ben sportoló lány 200 méter vegyesen bronzérmes lett. A márciusi nagymedencés Eb-n aztán még eggyel feljebb léphetett a dobogón ezen a távon, ám az olimpián talán mégis inkább 200 méter háton érhet oda a pontszerző helyek valamelyikére. Ennek ellenére azért nem tetszik lehetetlen küldetésnek az sem, hogy 200 vegyesen is bejusson a legjobbak közé.

Verrasztó 200 méter gyorson is indul Pekingben, mégpedig klubtársával, Mutina Ágnessel. A mezőny ezen a távon nagyon erős (bár hol nem az?), így bármelyikük fináléba kerülése kiváló eredménynek számítana. Az egyéni számok mellett a hölgyek a váltóversenyek során is szerephez juthatnak, ám az, hogy ez így lesz-e, csak július 15-én, a világranglista zárásakor derül ki.

A MÚLT NAGYJAI - A JELEN SZTÁRJAI

EGERSZEGI KRISZTINA: Ötszörös olimpiai bajnok, 1988ban, Szöulban 14 évesen győzött 200 m háton. Barcelonából három aranyéremmel (100 és 200 m hát, 400 m vegyes) tért haza. Az atlantai első helye (200 m hát) után vonult vissza – világ- és Eb-aranyérmek sokaságával.
JANET EVANS: Az első női úszó, aki megvédte olimpiai (1988 és 1992), majd világbajnoki címét (1991 és 1994) – 800 m gyorson. Négy olimpiai aranyérmet nyert, a Szöulban 400 méter gyorson felállított rekordja majd 18 évet „élt”, 800 m gyorson még mindig ő a világcsúcstartó (1989).
SZÉKELY ÉVA: A világon elsőként pillangózott végig 200 méter mellen akkor, amikor még ebben az úszásnemben kétféle technikával tempózhattak a versenyzők. Helsinkiben ezen a távon aranyérmes lett, négy évvel később pedig ezüstérmet szerzett.
LAURE MANAUDOU: Egy olimpia (Athén) – háromféle érem: 400 m gyorson arany, 800 m gyorson ezüst, 100 m háton bronz. A francia hölgynek a világ- és Európa-bajnokságokon is hasonlóan széles és sokszínű az éremgyűjteménye.
KIRSTY COVENTRY: A zimbabwei úszónak Athénból egy arany- (200 m hát), egy ezüst- (100 m hát), és egy bronzérme (200 m vegyes) van. A 24 éves Coventry döntötte meg februárban Egerszegi 200 méter háton 1991 óta fennálló világcsúcsát.
LIBBY TRICKETT: Athénban még „csak” az ausztrál gyorsváltó tagjaként lett olimpiai bajnok, azóta viszont nyolc világbajnoki aranyérmet szerzett (négyet egyéni számban), s az ő nevéhez fűződik az aktuális világcsúcs 50 és 100 méter gyorson.

NS SZAKÉRTŐ, GÜTTLER KÁROLY

Nem mondok újdonságot azzal, hogy az olimpián az ázsiai úszók minden bizonnyal szép eredményeket érnek majd el, mögöttük-mellettük pedig az amerikaiak és az ausztrálok szerepelhetnek kiemelkedően. Bár állampolgárságát tekintve zimbabwei, az Egyesült Államokban készül Kirsty Coventry – ő is érmeket nyerhet Pekingben. Mellettük a franciák, a lengyelek és talán az angolok egy-két kiválósága kerülhet a dobogó közelébe. S persze a mi Kovács Emesénk, hiszen ő az, akitől jelen pillanatban a legjobb eredményt remélhetjük. Döntőbe várom 400 vegyesen Jakabos Zsuzsannát és Hosszú Katinkát, valamint 200 méter háton Szepesi Nikit és Verrasztó Evelynt.

A SPORTÁG TÖRTÉNETE

„Azon műveletlen emberek, akik sem úszni, sem írni-olvasni nem tudnak, nem kaphatnak közhivatalt” – a híres mondás Platóntól származik, mindez pedig azt is bizonyítja, hogy az úszás az egyik legrégebbi mozgásforma, ám akkor még sokkal inkább a műveltség fokmérője volt, talán ez is az egyik oka, hogy az ókori olimpiák műsorán nem szerepelt az úszás. Az újkoriakon viszont már a kezdetektől helyet kapott, igaz, a hölgyek csak 1912 óta vetélkednek az érmekért. 1896-ban még csak gyorsúszásban, (A férfiaknál 1900-ban már hátúszásban vetélkedtek egymással a sportolók, négy évvel később pedig különvált a mellúszás.) A negyvenes években néhányan rájöttek arra, hogy gyorsabban haladnak, ha nem a klasszikus melltempót alkalmazzák, hanem fejük felett a kezüket egyszerre merítik a vízbe – ezt a technikát (a későbbi pillangóúszást) Székely Éva forradalmasította 1952-ben. Az 1956-os melbourne-i olimpián már mind a négy úszásnemben rendeztek döntőket.

A PROGRAM

Pekingben 17 számban avatnak bajnokot: 13 aranyérem talál gazdára egyéniben, valamint további három váltóban (4x100 és 4x200 méter gyors, 4x100 méter vegyes). Az 50 méteres medencén kívül egy számban vetélkednek a hölgyek – a 10 kilométeres úszásban. A selejtezők augusztus 9-én megkezdődnek, másnap két női döntőt (400 méter vegyes és 4x100 méteres gyorsváltó) rendeznek. A küzdelmek (selejtezők, elődöntők és döntők) augusztus 17-ig tartanak. A 10 kilométeres távon augusztus 20-án avatnak bajnokot.
Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik