Sebők Vilmos júniusban töltöt te be 35. életévét – és egy picit unja már.
Persze nem a futballt. Hanem azt, hogy a nevét mind a mai napig összekötik egy gépkocsimárkával. Hogy léptennyomon megállítják, s arról faggatják: megvan-e még a jármű? „A” Porsche, amely a rutinos futballista kapcsán mármár szitokszóvá alacsonyodott. A Diósgyőr rangidős hátvédje még most, annyi év elteltével sem állja meg csodálkozás nélkül: „Szomorú, hogy össznépi felháborodást váltott ki egy autó. Nem kell annyira messze menni, ahol a fiatalok tátott szájjal állják körbe az ilyen kocsikat, s azt mondják: ez igen, én is futballista akarok lenni…”
A játékos figyelmeztet: ne a külsőségek alapján ítéljék meg. A hosszú, zselézett haj már úgyis a múlté.
„Régen levágattam – közli Sebők Vilmos. – Hiába, változik az ember. És egyébként is így legalább nincs vele annyi macera.”
Az a fontos, hogy a feleségének tetszik.
Az 52-szeres válogatott futballista büszke családfő: Miskolcon, csodálatos albérletben él párjával és kétéves kislányukkal, Bodzával. Nem mindennapi név, ugye?
„Én választottam – újságolta az apa. – A család eleinte ellenkezett, aztán persze mindenki beleegyezett. Bár bejegyzett keresztnév, gyorsan ki kell találnunk valami megoldást, mert a kislányunknak egyelőre nincs névnapja.”
Sebők Vilmos korát meghazudtoló ifjonti hévvel beszél – rögvest meg is tudjuk, miért: „Nem érzem magam harmincötnek. Nem fog rajtam az idő vasfoga, tíz évet simán letagadhatnék. Szerencsére elkerültek a súlyosabb sérülések, így a szervezetem is bírja még a strapát. Élvezem a futballt.”
Pedig tavaly júliusban úgy nyilatkozott, hogy még két esztendő, aztán kész, vége. Ehhez képest úgy tűnik, sokára kerülnek szögre a csukák.
„Azt csak úgy mondtam – magyarázza a védő. – Akkoriban elkeseredtem, csalódtam a magyar fociban. Erőt adott azonban, hogy Diósgyőrben elfogadtak. Sokan kérdezték, nem bántam-e meg, hogy ide szerződtem. A válaszom: nem! A jelzésekből leszűrtem, hogy bíznak bennem, engem pedig ez motivál. Enélkül mit sem ér az egész.”
Emlékezzünk csak: a DVTK vezetőedzője, Vágó Attila még a szövetségi kapitány, Erwin Koeman figyelmébe is ajánlotta a hátvédet.
„Jólesett a mester véleménye, de a válogatott már nem érdekel – sóhajtott fel Sebők Vilmos. – Amikor nyolcvankettőben elkezdtem futballozni, álmodni sem mertem volna arról, hogy ötvenkétszeres válogatott leszek. Úristen, ennek már huszonhat éve! Azt mondom: jöjjenek a fiatalok, én pedig a klubcsapatomra koncentrálhatok.”
Amelyhez még 2010 nyaráig szerződés köti.
„Érzek magamban annyi erőt, hogy végig maradjak – magyarázza. – Az előző szezon nem úgy sikerült, ahogy azt a szurkolók és a vezetők is várták. Ezért, bár a csapat váza megmaradt, nagyon sok új labdarúgó érkezett.”
Hogy mást ne mondjunk: szinte a teljes védelem szétszéledt, csak Sebők Vilmos maradt hírmondónak.
„Nem megy botlások nélkül az összeszokás – tette hozzá rögtön. – De megoldjuk. A Diósgyőr védelme jobb lesz, mint a tavasszal. Erről én kezeskedem!”