1.
A minap zajlott le a Somogy megyei Hencsén a legrangosabb magyarországi rendezésű profi golfviadal, az OTP Private Bank Central European Golf Classic. A húszezer euró összdíjazású verseny a harmadik számú kontinentális profi versenysorozat, az European Professional Development (EDP) Tour egyik állomása. Mivel az esemény szervezője három éve a PGA of Germany, a szereplők többsége Hencsén német volt, de a hatvanhat tagú mezőnyben tizenhárom magyar is szerencsét próbált. Közöttük volt a két Hahn: Árpád, a papa és Roland, a fia.
Vagy ha úgy tetszik: edző és tanítványa.
Ez volt az első alkalom, amikor ők ketten profi versenyen egymás ellen (is) küzdöttek. A szakemberek Rolandot tartották esélyesebbnek a jobb eredményre, s valóban: a 19 éves fiatalember az első napon 75 ütéssel jutott végig a 18 szakaszból álló pályán, ugyanehhez az édesapának 77 ütésre volt szüksége. A második és harmadik napon azonban fordult a kocka, s Hahn Árpád végül – a legjobb magyarként – holtversenyben a 31. lett (69, 73 ütés), míg a fia (ugyancsak holtversenyben) a 34. helyen végzett (75, 71).
„Nem volt ideális a felkészülése, hiszen a verseny előtti három hétben megállás nélkül játszott – kerekedett felül a szigorú tréneren a megértő édesapa. – Előbb a magyar bajnokságon indult, aztán meg a felnőtt csapat Eb-n. A hencsei verseny után persze megbeszéltük a szakmai tapasztalatokat. Nem cukkoltuk egymást, bár zrikálásként annyit azért megjegyeztem: most már aztán szedd össze magad, fiam…”
2.
Hahn Árpád azt mondja, nem lehet elégedetlen a futballistakarrierjével. Az MTK és a Vác színeiben három-három, a Bp. Honvéd bekkjeként négy évadot húzott le az élvonalban. A vidéki együttessel bajnokságot, a kispestiekkel Magyar Kupát nyert, 1994 és 1996 között ötször volt válogatott. Legfeljebb azt sajnálja, hogy a profiskodás kimaradt a karrierjéből. Pontosabban játszott ő Németországban, de azt már csak levezető időszaknak szánta. Nagyobb céljai nem is igen lehettek, hiszen állandósultak a térdproblémái. Egy napon emiatt fel is kereste a Bayern München orvosát, aki nem sokat kertelt: azt mondta a magyar labdarúgónak, ha néhány év múlva szeretne még az utcán sétálgatni, hagyja abba a futballt. A védő értett a szóból: másnap leadta a szerelését. A sportolásról azonban nem akart örökre lemondani. Számba vette, mivel próbálkozhatna: a sakk és a golf maradt a pakliban. Mivel a természetet imádja, az egy helyben üldögélést nem neki találták ki, kizárásos alapon a golfra voksolt. Addigra már – kellemes időtöltésként – vett néhány leckét, s tetszett neki, hogy hány meg hány féle ütéssel lehet a 45 grammos labdát az egyik lyuktól a másikig eljuttatni. Ráadásul olvasott egy kínai játékosról, aki 23 évesen kapott rá a golfozásra, s 43 esztendős volt, amikor az első PGA Tour-versenyét megnyerte. Döntő elhatározásra mégis akkor jutott, amikor Roland fiával felkeresett egy angol oktatót, aki már az első gyakorlást követően szép jövőt jósolt az ifjabbik Hahnnak a golfsportban.
3.
Noha az aktív játékot kénytelen volt abbahagyni, Hahn Árpád egy ideig úgy gondolta, a futball közelében marad. Edzősködni kezdett, s nem is dolgozott eredménytelenül. A Vác második csapatával bronzérmes lett a tartalékbajnokságban, Gödön egy éven át trenírozta a helyi együttest, sőt az is szóba került, hogy az akkoriban Dunaújvárosban dolgozó Tornyi Barnabás másodedzője lesz. Az együttműködés azonban elmaradt, s amikor kiderült, hogy Hahn Rolandnak érdemes a golffal próbálkoznia, szép lassan a papa napi kapcsolata is megszűnt a labdarúgással. Hogyne, hiszen szinte minden idejét a pályán töltötte, hogy megszerezhesse a nemzetközi oktatói minősítést.
„A golfban kulcskérdés, hogy az edző mindent meg tudjon mutatni a tanítványának – magyarázzaHahn Árpád. – Ebben jócskán eltér a futballdivattól, hiszen mifelénk sokan rossz szemmel nézik azt, ha egy szakember a játékosaival együtt fut, velük együtt végzi el a gyakorlatokat, mondván, milyen tempójú gyakorlás az, amelyet egy idősődő férfiú is képes végigdolgozni…”
A Hahn-féle golfórák és edzések színhelye a gödi Pólus Palace Golf Club pályája. A tulajdonos, Pólus Péter remek üzleti érzékkel érzett rá, hogy a minőségi szolgáltatásokat kínáló létesítményének is kiváló reklám, ha az egyik tréner ismert sportoló, korábbi válogatott labdarúgó. A futballszál azóta is él, a gödi golfközpontban éppúgy volt vendég az Újpest labdarúgócsapata, mint ahogy a válogatott is lakott már a Palace Hotelben, és lazított a golfpályán.
4.
„Az első ütőim, amelyeket még Németországban vettem magamnak, s a mai napig megvannak, háromszáz euróba kerültek – mondta Hahn Árpád. – A gyerekkészlet ennek a fele, eddig tehát sok ember számára megfizethető a történet. A folytatás, vagyis a tanulási folyamat viszont már nem olcsó mulatság, nem is beszélve arról, hogy az amatőr versenyző, legyen bármilyen tehetséges, nem szponzorálható. Vagyis a családi kasszán múlik, ki mennyit áldozhat a golfozásra. Profinak viszont csak akkor érdemes állni, amikor az ember stabilan képes part produkálni. Ez a köznyelvre lefordítva annyit tesz, hogy sorozatban be tudja fejezni az alapnak számító hetvenkét ütéssel a versenyeket. Jómagam oktatóként a profikhoz tartozom, sőt immár Roland fiam is. Büszkén mondhatom, úgy intett búcsút az amatőrök táborának, hogy ez év július elsején első volt a magyar amatőr ranglistán. A következő időszakra pontos szakmai forgatókönyvet készítettünk: a kemény edzések mellett évente tíz-tizenöt, három-négy napos tornán szeretnénk indulni mi ketten. Egy-egy verseny alkalmanként ezer-ezerötszáz euróba kerül a nevezési díjjal, utazással és szállással együtt, s bár a jó szerepléssel megkereshető a kiadások fedezete (a hencsei verseny győztese, a már több European Tour-viadalon is induló Nicolas Meitinger például háromezerháromszáz eurót kasszírozott), fontos feladatunk a szponzorkeresés. Most is vannak persze támogatóink, hogy elsőként Pólus Péter barátomat említsem, aki ingyenes pályahasználattal segít, de főtámogató nélkülözhetetlen szakmai céljaink valóra váltásához.”
5.
A két Hahn nagy terveket forgat a fejében. A gödi centrumra alapozva tehetségeket felkutató és felkaroló golfakadémiát szeretnének létrehozni, olyasfélét, mint a nagy sztárok közül többen. Ahol a golfozó neve önmagában szakmai garancia és vonzerő egyszerre. A papa állítja, Rolandnak minden adottsága megvan ahhoz, hogy berobbanjon a nemzetközi mezőnybe, és az elitnek számító PGA-tornákon is letegye a névjegyét.
„Ő lehet a magyar golfsport Taróczy Balázsa” – mondta Hahn Árpád, aki szintén nagy tettekre készül. Most 43 esztendős, s azt tervezi, a következő hét évet arra használja fel, hogy még tovább tanuljon, fejlődjön, s majdan a nemzetközi szeniortornákon robbantson, ahol ötven év az alsó korhatár.
Követendő példának ott van előtte Franz Beckenbauer.
A futball „császára” golfütővel a kézben is igencsak otthonosan mozog a zöld gyepen.