Zökkenőmentes volt a szombaton útra kelő magyar olimpiai csapat belépése Kínába, illetve szálláshelyének elfoglalása a sportolói faluban.
Szombat délben 12 sportág képviselői – birkózók, cselgáncsozók, evezősök, kerékpárosok, ökölvívók, sportlövők, súlyemelők, teniszezők, vitorlázók, vívók, valamint a női kézilabda- és vízilabda-válogatott tagjai, továbbá szakvezetők és az egészségügyi csoport tagjai indultak útnak, majd a repülőgépük helyi idő szerint reggeli 5:20-kor szállt le Pekingben. A delegációt többek között a kinti magyar kolónia mintegy harminc tagja – köztük Kusai Sándor nagykövet – várta a repülőtéren. A Magyar Olimpiai Bizottság beszámolója szerint a csapat nagyságához mérten az útlevél-ellenőrzés olajozottan ment, az olimpiai faluban pedig rendkívül segítőkészek voltak a házigazdák, így fél tíz táján már mindenki a szobájában lehetett.A bokszolók két szakvezetője, Szántó Imre és id. Balzsay Károly békésen anekdotázott a napernyők alatt, megvárva, míg mindenki átveszi a szobakulcsát, majd komótosan ők is felballagtak. A versenyzők közül két párbajtőröző, Imre Géza és Boczkó Gábor türelme tartott szinte a végtelenségig, ők is a kertben várták meg, míg mindenki megtalálja a csomagját a több mint 120 egyentáska között.Ezután a kerékpárosok bringáik összeszerelését kezdték meg, az ökölvívók ugyanakkor „sétálni” mentek, Káté Gyula és Bedák Pál az étterem felé vette az irányt, majd a birkózóktól kölcsönkért mérleggel „ellenőriztek”. A női vízilabdázók viszont délutánra már tréningre gyülekeztek. A sportlövők, Igaly Diánával az élen, kerti trécseléssel kezdték az akklimatizálódást, a női kézilabdázók pedig feltérképezték a falut. Görbicz Anita is társaival tartott, azaz gond nélkül „használta” az otthoni konyhában megsérült lábát.