Írd és mondd 20 perccel a magyar–szlovák meccs előtt az volt az érzése az embernek az Arena Savariában, hogy csakis valami tévedés lehet a kezdési időpont, és biztosan van még legalább másfél óra a feldobásig. A három és fél ezres csarnokban talán ha százan ültek a lelátón, pedig nem az utcák és terek bajnokságában került sor egy helyosztóra, hanem Európa-bajnoki selejtezőt játszottak. Szombathelyen a szurkolók az este nyolckor kezdődő NB I-es focirangadóra hangoltak, míg városszerte este öt és hét óra között tartották az általános iskolai tanévnyitókat, ahol ugye kötelező a részvétel.
Rátgéber László szövetségi kapitány a találkozó előtt még azon törte a fejét, mit is csinál akkor, ha az influenzából még mindig ki nem gyógyuló Honti Kata nem vállalja a játékot, ám ezen sokat nem kellett töprengenie, mert a soproniak kiválósága úgy döntött, játszik. Vajda Anna már a kezdés előtt ünnepelhetett, az előző meccseken vitathatatlanul a magyarok legjobbja a szlovákok ellen lépett 50. alkalommal pályára a nemzeti együttesben. A pécsiek bedobó-centere azonnal egy hármassal nyitott, majd Honti és Bujdosó Nóra volt eredményes, azaz jól kezdett a magyar együttes. Szép csendben csordogált a meccs, sok mezőnybeli szabálytalansággal és ki nem kényszerített hibával játszottak a csapatok. Többnyire a picivel összeszedettebben kosarazó magyarok vezettek, egészen addig, amíg az exsoproni Zuzana Zirková be nem indult. A bedobó a második negyed elején elkezdte szórni a pontokat, amikre jövőbeni csapattársa, a cseh Brnóhoz igazoló Fegyverneky Zsófia válaszolgatott. Szoros volt a meccs ebben a periódusban, aztán a jól játszó Lucia Lásková duplájával vezettek először a szlovákok. A 15. percben néhány furcsa, a magyarokat sújtó ítélet után Rátgéber technikait kapott, mert reklamált, és földhöz vágta a vizes flaskát. Ekkor már látványosan akadozott a magyar gépezet, csak Vajda pompás triplája nyugtatta meg a kapkodó hazaiakat. Zirková ellenállhatatlan volt, a 16. percben már 12. pontját érte el, majd a pennsylvaniai egyetemen játszó Romana Vynuchalová üresben ziccerezett, s az addig kiegyenlített találkozón három ponttal elhúztak a vendégek, amelyből a félidőre egyet meg is tartottak a hosszabb pihenőig kilenc labdát eladó magyarok ellen.
Lásková hármast dobott, és egyre jobban nőtt a szlovákok előnye, a magyarok centerposztról képtelenek voltak betalálni. Ujhelyi Petra sportszerűtlen hibát kapott, ez is jelezte, az összeomlás szélére sodródott a magyar csapat, miközben a vendégek négy perc alatt 14–0-s sorozatot produkáltak, s 44–44ről 44–58 lett az állás. Englert Orsolya fújt riadót társainak, az irányító magára vállalta a pontszerzést, egymás után elért hármasával és négy büntetőjével megkezdtük a felzárkózást, de a nagyszerű napot kifogó Lásková sokadszorra is betalált középtávolról, így kilencpontos vendégelőnnyel vonultak a felek a záró felvonásra (54–63).
A hazai együttes kétségbeesett rohamot indított az utolsó negyedben, ekkor már a védekezése is javult, ám mivel a vendégek rákényszerítettek minket a külső dobásokra, csak lassacskán sikerült a felzárkózás. Fergeteges végjáték következett, hatalmas izgalmak közepette előbb Fegyverneky büntetőzött hibátlanul, aztán Zirková lőtt mellé nyolc méterről egy triplát, ezzel 32 másodperccel a játékidő letelte előtt a mieinknél volt a labda. Az utolsó támadást Fegyverneky fejezte be gyönyörű pincérdobással, ezzel lett egál (72–72), és mivel a hátralévő 14 másodpercet kivédekeztük, következhetett a hosszabbítás! Az idegek harca Vajda duplájával kezdődött, majd Bujdosó és Englert büntetőivel, valamint Vajda újabb kosarával hét ponttal megugrott a ráadásban megtáltosodó magyar válogatott. Ezekre a percekre a be nem fújt személyi hibák, a kapkodás, a reklamálás volt a jellemző, de mint kiderült, a magyarok bírták jobban idegekkel, és a továbbjutás szempontjából rendkívül fontos meccset nyertek meg.