Sorsdöntő napok jönnek

Négy esztendővel ezelőtt több ezer magyar készült Zágrábba. Nem valamiféle nászút volt az, kemény, jobbegyenesekkel operáló, szitkokat fröcsögő horvátok fogadták a mieinket a pályán, a lelátón s az utcán. Nem számított, a veszély sem tartotta vissza a magyar szurkolósereget, hiszen a vb-selejtezőt megelőzően szinte mindenki bízott benne, hogy végre továbbjutunk! Lothar Matthäus, az akkori szövetségi kapitány sulykolta belénk a pozitív gondolkodás fontosságát, ám fájdalom, sem a zágrábi kirándulás, sem a folytatás nem szerzett nekünk túl sok örömet. Most, az újabb világbajnoki kvalifikáció megkezdése előtt visszafogottabb a hangulat. Talán csak Erwin Koeman mondogatja papagájszerűen, hogy van esélyünk, továbbléphetünk a csoportból. Érdemes lenne közvéleménykutatást tartani, hátha hisznek neki, főként kupacsapataink lehangoló szereplése után.

De a válogatott az más.

A válogatott az valamiféle sziget.

Vannak, akik azt mondják, mi több, hittel vallják, hogy a nemzeti csapat képes örömet szerezni a szurkolóinak. Az biztos, hogy ránézésre igazi profi csapat a mi válogatottunk: még a legutolsó kiszolgáló ember is szemet gyönyörködtető meggypiros mezben álldogált a hétfői, váci edzés alatt a poros, salaktengerrel övezett pálya szélén, és persze ott állt az MLSZ gyönyörű betűkkel díszített saját autóbusza, mintegy jelezve: a jövő elkezdődött. De elkezdődik-e valóban szombaton egy olyan periódus, amely tűzbelázba hozza a közönséget, s amely hosszú távra ad nekünk izgalmat és legfőképpen reményt. Mert bizony ne szépítsük: öt nap alatt eldőlhet a magyar futball sorsa hosszú évekre! Ezért is muszáj győzni szombaton az esélyesebbnek tartott dánok ellen. Azt mondja Erwin Koeman (noha neveket persze nem említ), miközben pergős támadásvariációkkal színesített edzést vezényel fiainak, hogy nyolc játékos helye immár biztos. Nagyjából ki lehet következtetni, hogy milyen posztokon gondolkodik a kapitány: az egyik belső védőn, valamelyik szélsőhátvéden, és persze azon, hogy ki legyen az előretolt ék.

Mindenesetre az első gyakorláson biztatóan mozgott Torghelle Sándor, akit Erwin Koeman sohasem látott futballozni, s aki most jelezte, ha kell, átmegy a falon is.

Egyértelműen biztató azonban számunkra, bárki is lesz az ék, Torghelle Sándor, Rudolf Gergely vagy esetleg Huszti Szabolcs, mögötte a válogatott legerősebb „alkotó triója” szerepel majd, méghozzá nem is akármilyen csapatokból érkezve.

Fulham, Borussia Dortmund, PSV.

Jó ezt leírni Gera Zoltánról, Hajnal Tamásról és Dzsudzsák Balázsról. Jó úgy meccsbeharangozót írni, hogy tudjuk, igenis vannak értékeink, külföldön is megbecsült, remek képességű labdarúgóink.

Vajon eljött-e már az ő idejük?

Itt van az a pillanat, amiről Várhidi Péter, a korábbi szövetségi kapitány oly sokat beszélt? A szakember nem győzte hangsúlyozni, idő kell ennek a csapatnak, és persze sok-sok meccs, hogy összeérjen, és felvértezve várja a világbajnoki selejtezőket. Eljött a nagy pillanat; a kísérletezés ideje lejárt, eközben „letudtunk” egy szokásos kudarccal végződő Európa-bajnoki selejtezősorozatot, de azzal vigasztaltuk magunkat, majd a vb-n!

Valóban óriási a tét. Öt nap alatt két vereséggel rajtolni már-már felérne egy búcsúlevél megírásával. Ne is gondoljunk erre! S ne azon járjon az eszünk, hogy egy ilyen borzalmas öt nap – budapesti, stockholmi meccsel a hátunk mögött – hosszú évekre csempészné viszsza a kilátástalanságot és a magyarázkodást a magyar futballba. A játékosok nem mondják ki, nem beszélnek róla, hogy pályafutásuk talán legfontosabb öt napja előtt állnak. Nincs célzás, nincs félelem, látszólag nincs teher. Ehelyett van móka, kacagás, tréning előtti kocogás és persze cicázás. Szerencsére mindenki egészséges, csak Vadócz Krisztián érkezik később, és csatlakozik a kerethez, amely hétfő este szolid ünnepség keretében tortával ajándékozta meg a 24. születésnapján Köteles Lászlót.

Négy évvel ezelőtt több ezren bizakodva indultak Zágrábba. Szombaton több ezer visszafogottan optimista ül majd le a Puskás Ferenc Stadionban.

Egy út kezdete lesz, vagy rögvest a végére érünk...?