Üvegcserepek, szilánkok az út testen: egy viharos ütközet nyomati fogadták a diósgyőri stadionba érkezőket. No igen, az újpesti és a diósgyőri szurkolótábor nem szoros barátságáról híres. A hírek szerint Borsodban igyekeztek felkészülni a fővárosi szurkolók fogadására. Az autópályán érkezőket a miskolci bevezető szakasznál egyenként megállították, és aki igennel felelt arra a kérdésre, hogy a mérkőzésre érkezett-e a városba, és az Újpest-e a kedvenc csapata, összegyűjtötték a rendőrök, és együtt kísérték a stadionba. Voltak, akik vonattal érkeztek, nekik különbuszt béreltek, hogy azzal jussanak el a vendégszektorba. Ám egy csoport – egyes szemtanúk szerint mintegy ötvenen – a Győri kapunál nekiesett egy rendőrségi mikrobusznak, amelynek a szélvédője bánta a találkozást. Mások egy összetört villamossal is találkoztak, továbbá a pályaudvar és a stadion között közlekedő buszban is maradandó károk keletkeztek.
Nem csoda hát, hogy felfokozott hangualtban kezdődött a mérkőzés, de érdemes gyorsan leszögezni: ilyen hangulatú találkozókért érdemes kijönni a stadionokba. A diósgyőri és az újpesti szurkolók is gyakorlatilag kilencven percen keresztül folyamatosan énekeltek, doboltak, ugráltak.
A mérkőzés talán Sisa Tibornak lehetett a legemlékezetesebb. A júliusi csehországi U19-es Európa-bajnokságon az elődöntőig menetelő ifiválogatott szövetségi edzője hosszas huzavona után elköszönt a szövetségtől, és a Diósgyőr edzője lett. A bizalmat megkapta a szakvezető, ugyanis a hazai közönség vastapssal fogadta a trénert, ám nem mindenkit szeretnek Miskolcon, akkor sem, ha sokat tett a DVTK-ért. Fülsiketítő füttyszó fogadta ugyanis az újpestiek cserejátékosát, Foxi Kethevoamát és Simon Attilát – mindkét támadó Diósgyőrből igazolt Újpestre, és a jelek szerint ezt nem bocsátotta meg nekik a publikum...
Túlzás lenne állítani, hogy nagyszerű találkozót vívott egymással a két csapat, de nyugodtan kijelenthető, az átlagos magyar bajnokiknál jobb volt ez az összecsapás: mindkét együttes sokat futott, jó volt az iram, bár a színvonal nem verdeste az egeket. Érdekes módon a mérkőzés első szakaszában a Diósgyőrnek voltak nagyobb lehetőségei, Euloge Ahodikpe óriási ziccert hagyott ki, amikor egy sprinttel maga mögött hagyta az újpesti védőket, de Balajcza Szabolcson nem tudott kifogni. Ez talán azért lehetett érdekes, mert az Újpest a forduló előtt listavezető volt, míg a Diósgyőr a kiesés ellen harcol, márpedig a mérkőzés nagy részében nem látszott, melyik gárda a bajnokesélyes és melyik van bajban.
Az Újpest alaposan felpörgött a szünet után, a második félidőben már átvette az irányítást, egyre közelebb került a DVTK kapujához (Foxi Kethevoama egy életerős lövéssel csaknem kettétörte a lécet), ám a befejezésekkel nem volt szerencséjük a vendégeknek. Az utolsó öt percben a diósgyőri szurkolók egy része három szektornyira megközelítette a lila tábort. Felforrósodott tehát a hangulat a nézőtéren, s ez a jelenet a pályán is felpaprikázta a kedélyeket, némi lökdösődéssel – gól nélkül – ért véget a kilencven perc, így az Újpest megőrizte immár kilenc mérkőzés óta tartó veretlenségét, ám először szerzett gól nélkül maradt, míg az új edző, Sisa Tibor erős csapattal szemben kivívott egy ponttal mutatkozott be.
És ami érdekes: Újpesten aligha zárják szívükbe a mérkőzést vezető Arany Tamást. A fővárosiak ugyanis a vasárnapi találkozóval együtt zsinórban a hatodik mérkőzésüket játszották a játékvezető ténykedése mellett – nyeretlenül. Négy döntetlen és két vereség a lila-fehérek mérlege Arany Tamás közreműködése mellett.