A léc magasabban van

Pajor-Gyulai LászlóPajor-Gyulai László
Vágólapra másolva!
2008.10.25. 06:48
Címkék
A Magyar Labdarúgó-szövetség (MLSZ) sportágfejlesztési igazgatója tizennégy éven keresztül volt tagja az Ajax Amsterdam szakmai stábjának, számtalan világklasszis dolgozott a keze alatt. Jámbor Lászlóval készült interjúnkban arra a kérdésre is kerestünk választ, milyen célokat szeretne elérni, és hogyan szeretné a holland módszereket meghonosítani Magyarországon.

Amióta a válogatott mellett is dolgozik, az edzéseken mindenféle ketyeréket szerel a játékosokra. Elárulja, mire jók ezek?Amióta a válogatott mellett is dolgozik, az edzéseken mindenféle ketyeréket szerel a játékosokra. Elárulja, mire jók ezek?

Persze, de ehhez tisztázni kell, mi is az én szerepem. A posztom sportágfejlesztési igazgató, és ez meglehetősen tág fogalom. Az oktatás, szakcsoportok, az utánpótlás-válogatottak és a különböző projektek menedzselése mellett többek között beletartozik a teljesítmény fejlesztése is. Ehhez szükséges az edzésteljesítmények értékelése, ahhoz pedig elengedhetetlen azok mérése, hogy ne vitatkozzunk róluk, hanem tényekkel szembesüljünk. Magától értetődő, hogy a játékosokkal teszteket is el kell végeztetni, hogy a mérések kellően értelmezhetőek legyenek, és megállapíthassuk, jó vagy rossz volt-e az edzésmunkájuk.

A klubokban zajló munka még nem elég nívós

Válogatott, ráadásul profi labdarúgók esetében előfordulhat, hogy rossz edzésmunkát végeznek?

A magyar futball manapság extrém rossz helyzetben van. Sokan mondják, hogy külső erők szétverték, de ez nem így van: azok rontották el, akik benne dolgoztak. Az én feladatom, hogy sportágfejlesztési igazgatóként változtassak ezen. A helyzetet nehezíti, hogy a klubokban zajló munka nem éri el a nemzetközi nívót, amely szükséges lenne a piacképes termék, azaz a siker és a jó labdarúgó előállításához.

Csakhogy a válogatott keret tagjai egy-egy kivétellel valamennyien külföldi klubokban, profi körülmények között készülnek.

Ez igaz, de közülük többen is azzal a gonddal küzdenek, hogy klubjaikban nem vagy csak alig játszanak. A mérések pedig rengeteg fontos információval szolgálnak. Például arról, hogy az adott játékos a maga helyzetében éppen milyen teljesítményre lesz képes a válogatott mérkőzésen, illetve az adott taktikai szerkezetben mennyi ideig tud magas szinten teljesíteni, és ez óriási segítséget nyújt a szövetségi kapitánynak a csapat összeállításakor.

Az Ajax dicsőségeinek fontos szereplője volt

Ezt értem, de hogyan fejlődik ettől a sportág egésze?

Alapvető kérdés az említett extrém helyzetben, hogy milyen vezetési módszert választunk. Kétféle módon lehet építkezni a labdarúgásban: felülről lefelé vagy alulról felfelé. Az utóbbi hívei hosszú távon gondolkodnak, de úgy, hogy sohase kelljen felelősséget vállalniuk azért, amit csinálnak. Eltelik mondjuk tíz év, a pénzt zsebre tették az alulról felfelé építkezés hívei, és senki sem kéri már számon rajtuk, hogy mi történt mondjuk az első négy-öt esztendőben. Ez nem jó. Aki felelősségteljesen és eredménycentrikusan gondolkodik, pontosan tudja, hogy folyamatos sikerek nélkül nem lehet előrehaladni, így pedig nincs idő az alulról építkezésre. És itt jönnek képbe a klubok, szerepük kulcsfontosságú. Mi a válogatott mellett kidolgozunk, és használunk a teljesítményeket érzékelhető módon fejlesztő módszereket. Ezeket az egyesületeknek át kell venniük, és mindennapos gyakorlattá kell tenniük. A cél az, hogy az élvonalbeli csapatok egy év múlva már képesek legyenek rendszeresen elvégezni ugyanezeket a teszteket, és információkat adni az egyes játékosok teljesítményében végbemenő változásokról.

És biztos benne, hogy az erre nem kötelezhető klubok partnerek lesznek ebben a törekvésében?

A teljesítmény fejlesztése nem kötelesség, hanem elkötelezettség kérdése. Ha egy vezető hiteles elkötelezettje a futballnak, örülnie kell, hogy készen kap kézhez olyan módszert, amelynél nem tud, nem is tudhat jobbat. Mi – rajtam kívül Erwin Koeman és az operatív edzői csoport vezetőedzője, Wilco van Buuren – innen, a válogatott mellől az összes magyar klubnak kívánjuk közvetíteni a holland modellt, amely hatással lesz a sportág egészére. A következő kérdése pedig – mert akadt, aki megkérdőjelezte – nyilván az lesz, hogy miért éppen a hollandot…

Nem jutott eszembe, mert a holland futball eredményei önmagukért beszélnek.

Ez igaz. Én Hollandiában tanultam a futballt, ráadásul egy olyan klubnál, az Ajax Amsterdamnál, amelyet a világ elitjébe sorolnak, és nem csupán az első csapat eredményei, hanem az utánpótlás-nevelésben zajló munka alapján is. Tizennégy évet töltöttem ott, ráadásul a klub egyik legdicsőségesebb korszakában lehettem remek szakmai stáb fontos tevékenységet végző tagja. Minden megnyerhetőt megnyertünk, Európa élcsapatai tele voltak a mi kezünk alól kikerülő futballistákkal, és sokat számított, hogy a hatévesektől a felnőttekig minden egyes korosztálylyal dolgoztam, és ezt aligha csinálta más akkoriban a világon. A legutóbbi Európa-bajnokságon hét korábbi játékosom szerepelt a holland kezdőcsapatban, öt a padon ült, tizenegyen pedig az ellenfelek válogatottjaiban kaptak helyet. Azt hiszem, ezek a kiragadott tények garantálják a szakmai hitelemet és annak a módszernek az eredményességét is, amelyet most szeretnénk itt meghonosítani.

Hogyan értékeli a megjelenésüket követő első hazai reakciókat?

Nem tudok mit kezdeni az olyan véleményekkel, hogy az MLSZ a holland módszer révén tönkreteszi a magyar futballt, ezt szubjektív és anarchisztikus gondolkodásnak tartom. Ez a két holland ember, aki most a magyar labdarúgásban dolgozik, nem akar letelepedni az országban, dolguk végeztével elmennek innen haza, tehát senkinek az egzisztenciáját nem veszélyeztetik. Ugyanakkor itthagyják azokat az értékeket, amelyek révén a sportág előbbre léphet, gazdagodhat. Ráadásul mindezt úgy kívánják megtenni – mindketten hangoztatták is –, hogy a magyar futball remek hagyományait is szem előtt tartják, mi több, arra akarnak építeni a nemzetközi szinten bizonyítottan piacképes produktum előállítására alkalmas módszerekkel.

A holland gondolkodás sikeres, a magyar nem

Éppen ez az: ők elmennek, a magyar közeg pedig aligha változik meg drámai mértékben.

Einstein mondta, ha egy bizonyos gondolkodásmóddal létrehoztunk egy problémát, nem tudjuk megoldani ugyanezzel a gondolkodással. A holland gondolkodás sikeres a futballban, a magyar nem, és ha áttörést akarunk elérni, muszáj változtatnunk ezen a gondolkodáson. A magyar edzők kulturális értéket képviselnek, ezt folyamatosan gazdagítani kell, s mi erre lehetőséget szeretnénk adni.

Hogyan győzheti meg őket erről?

Eredményekkel.

Sportágfejlesztési igazgatóként sok terület tartozik hozzám, ilyen például a felnőttoktatás, a Telkiben épülő korszerű edzőközpont tartalmi menedzselése, támaszkodhatok a gyermeklabdarúgó-szövetség munkájára, az OlléOMV-programra, szóval a helyzetemet kedvezőnek ítélem meg. Ez segít abban, hogy a lécet magasabbra emelve bővítsem az infrastrukturális, felszereltségi, továbbképzési és karrierépítési lehetőségeket. Partnereket, szövetségeseket keresek, állandóan és tartalmasan szeretnék kommunikálni azokkal, akik sokat tehetnek a magyar futball hitelének viszszaállításáért.

Legfrissebb hírek
Ezek is érdekelhetik