Büntettek a szünet után

Az elején ragaszkodtak egy máshoz a csapatok. Ugyan pillanatok alatt négy ponttal több virított az eredményjelző táblán a vendégek neve mellett, ám a hazaiak szemvillanásnyi idő alatt egyenlítettek. Az ötödik percben lépett először pályára a soproniak szerelésében a hányatott sorsú Krivacsevics Tijana, és agilisan vetette magát a küzdelembe, a következő két támadást ő fejezte be. A másodikat már eredményesen – a büntetővonal mögül. Kétszer is. A Pécsről igazolt center pályára lépésével egyidejűleg felgyorsította a tempót is a soproni csapat, ebben az irányító Kathleen Macleod és a bedobó Amber Holt játszotta a főszerepet. Az iram fokozása az eredményen is meglátszott, öt ponttal tartott előrébb a sárga mezes együttes ellenfelénél, ám egy jól időzített időkéréssel a vendégek visszafogták a házigazdát.

A második negyedben Holt és Jelena Milovanovics gyors tripláival ismét elhúztak a soproniak, ám az amerikai junior-világbajnok Jolene Anderson pontjai a 18. percben az egyenlítést jelentették (29–29). Ekkor stílust váltottak a hazaiak, megint belehúztak, és e szakasz utolsó két percét 12–1-re (!) nyerték meg. Előbb a palánk alá bejátszott labdákat sorra értékesítve Horti Dóra lépett elő főszereplővé. Tízen túlra pedig a legjobbkor, az első félidő lefújásának pillanatában kúszott a különbség: Honti Kata engedte el a labdát a dudaszó pillanatában hibátlan szemmértékkel.

A második húsz percben azok a fogaskerekek is helyükre kerültek a soproni gépezetben, amelyek a találkozó első felében még csikorogtak. A védekezéssel már korábban sem akadt sok gondja Székely Norbert vezetőedzőnek, s a folytatásban a hátsó alakzat ugyanolyan stabilan működött – vagy talán még jobban –, mint annak előtte. Ami látványosan javult: a magyar bajnokcsapat felpörgött arra a ritmusra, amely neki kedvez, s amelyben a legjobban képes kosárlabdázni – s ami roppant mód nem ízlett a nehézkes franciáknak. A mieink szebbnél szebb támadásokat vezettek, s ez egyre jobban tetszett a nézőknek is, akik hálásan tapsoltak Krivacsevics elszántságát látva, vagy annak, amilyen labdákkal Macleod tömte társait, és annak is, hogy Horti a palánk alatti szituációkat magától értetődő természetességgel oldotta meg.

Honti eleganciája mosolyt csalt az arcokra, miként hoszszan ünnepelhették a szurkolók a lefújás után az egymással látványos „dobóversenyt vívó” Holtot és Milovanovicsot. A végelszámolásnál biztosan jól jön majd a soproniaknak a nagy különbségű győzelem.