„Feladatunk van”

Jó, hogy újra itthon van: győzködtük a pultos hölgyet, hogy a hangosbeszélőn keresztül adja át az üdvözletet, tapsvihar fogadhatta volna. Jó, hogy újra itthon van: győzködtük a pultos hölgyet, hogy a hangosbeszélőn keresztül adja át az üdvözletet, tapsvihar fogadhatta volna.

Á, nem, nem. Nem én vagyok a legfontosabb személy.

De egyike a fontosaknak.

Lehet, de nekünk feladatunk van a hétvégén, amit el kell végeznünk, én ezért jöttem. Amikor a csomagra várva meghallottam, hogy az információhoz kell majd jönnöm, azt hittem, edzőtársam, Énekes Lajos csapkodja már a pultot, hogy tíz perce leszállt a gép, gyerünk már.

A csapatra viszont így is, úgy is ünneplés vár, hiszen a szurkolók a feljutás óta most látják majd először a válogatottat versenykörülmények között.

Ez igaz, és várom is, hogy a sportarénában játszhassunk, de nem gondolkodtam azon, hogy milyen lesz a fogadtatás. Gondolom, jó.

Mi alapján jelölte ki a keretet?

A lojalitás a legfontosabb. A Szapporóban szerepeltek közül egyedül Gröschl Tamás marad ki, de ő hosszú ideig sérült volt, nem sok meccset játszott. Rajta kívül Szélig Viktor nem jön még, amúgy mindenki, aki részt vett a feljutásban, most is együtt készül. Baj lenne, ha nem így lenne. Ezek a fiúk megérdemlik, hogy most is csapattagok legyenek. Ettől függetlenül a válogatottba bárki bekerülhet, de a szapporói játékosok előnyben vannak.

Feltételezzük, nemcsak Szapporó ténye, hanem amiatt is, hogy ha egyszer ők voltak ott a világbajnokságon, akkor jobbak, mint akik kimaradtak.

Is. Ám ismétlem: ezeknek a fiúknak joguk van itt lenni. Az előny azonban csak a kerettagságra vonatkozik, egyáltalán nem automatikus, hogy a nevezéskor leadható huszonkettes névsorban is benne lesznek. Persze valószínű, hogy a kimaradáshoz igen rossz formát kéne mutatniuk az edzéseken.

Néhányan felvetették, több Mol Ligában szereplő játékossal, illetve fiatallal is nekivághatna az olimpiai előselejtezőnek, akkor is megnyernénk a csoportot, és próbálgathatná őket jóval a világbajnokság előtt, úgymond tét nélkül.

Az előbb meg azt mondta, hogy a szapporói hősök tényleg megérdemlik a kerettagságot...

Most pedig csak tolmácsoltam mások véleményét.

Rendben, de a kiválasztás nem így működik. Ez a válogatott. Mi nem kísérletezünk akkor, amikor konkrét a feladatunk.

Plusz így is vannak fiatalok a keretben, az Alba Volánból.

Nem az számít, hogy ők a Volán játékosai, illetve abból a szempontból igen, hogy a Volán erős bajnokságban játszik. Személyesen nem dolgoztam mondjuk Hegyi Ádámmal vagy Nagy Gergővel, de Sofron Istvánnal igen, kicsit Jobb Dáviddal is, ráadásul hetente kétszer beszélek Lajossal és Ted Satorrel is rendszeresen. Azaz tudok mindenről, és mondjuk Galanisz Nikandroszról sem feledkeztem meg, de most ez a keret.

A kapusokkal mi a helyzet? A háromból kettő egyazon klub tagja.

A Volán tavalyinál sokkal jobb szereplésében nagy szerepe van a kapusteljesítménynek. Hogy jobb lenne-e, ha Hetényi Zoltán többet védene? Igen, de így is szerepelget, az edzések jók, az edzője is jó. Budai Krisztián pedig sokat tett a válogatottért a múltban, most újra megnézzük, milyen állapotban van.

Mi a véleménye azokról, akik az NZ Starsba igazoltak a nyáron?

Kangyal Balázs jó ember, mellesleg a csapatkapitányom, nem hiszem, hogy bármi probléma lenne vele. Gröschlről már szóltam, Svasznek Bence ugyancsak kerettag, Majoross Gergelynek pedig feltehetőleg más feladatot adunk a válogatottnál, mint amit a klubjában várnak tőle.

Hogy mennek a dolgok Münchenben, a klubcsapatánál?

Jól, nagyon jól.

Ötször nyertek egyhuzamban, mielőtt vasárnap kikaptak volna hosszabbításban. Értékelik arrafelé, hogy A-csoportos edzőjük van?

Nagyon is, ezért is dolgozom ott.

A feljutás óta nem kapott máshonnan is ajánlatokat?

Nem hallgattam meg őket, mert megmondtam Münchenben, hogy visszamegyek hozzájuk. Vasárnap este, a bajnoki után egyébként már előre örültem, hogy másnap csörög majd a vekker reggel, hogy pakolhatok, jöhetek, más környezetben leszek, mint eddig a szezonban. Tudja, az idény első szakasza, a szeptember, október nagyon megterhelő volt, mindenkinek jót tesz majd, hogy kicsit mást csinálhat, mint mindennap.

Észak-Olaszországban élő családja hogy bírja ezt az egészet?

Nem jól. A sok utazgatás miatt nem mondhatnám, hogy valami jó férj és apa lettem volna mostanság. De legalább most is egy családhoz jöttem.