A fáradtság erősebb volt

Annál gyilkosabb tempó nem igazán létezhet, mint amilyet az EBEL diktál. Az szinte már úri kegynek számított, hogy a válogatott miatti szünet előtt egy teljes héttel, pénteken volt legutóbb forduló, mi több, az Alba Volán az Innsbruck kérésére már csütörtökön letudta azt a meccset. Ám ami bejött a réven, az elment a vámon: miután vasárnap késő este végzett a magyar csapat a BS-ben az olimpiai előselejtezővel, a keret fele rögtön autóba vágta magát, hogy aludjon egy rövidet, mielőtt hétfő reggel átmozgató edzésre jelentkezik klubjánál Fehérváron, majd 691 kilométeres buszútra indul. Merthogy a sors úgy hozza, hogy a mieinknek kell a legnagyobb távot megtenniük az ilyen kötelezettségek és ünnepek idején: például december 26-án is a Volán megy Innsbruckba, január 2-án meg az olasz határ mellé, Villachba.

Mindezek után nem meglepő, hogy egy harmad alatt elbukták a kedd esti meccset a Fehérvári Ördögök. Gyakorlatilag a jégbe döngölték őket, bár ehhez az Innsbruck megkapta a segítséget is, merthogy az első gól idején az AV volt létszámfölényben. Jószerével tehát a Volán tette lejtőre saját magát, amit persze a TWK kihasznált, és gyorsan berámolt még kettőt, az első harmad 3–0-jával alapozva meg az estét. Ez rémálommá változott később, csak jöttek a gólok, Szuper Levente mögé innen is, onnan is eljutott a korong, volt, hogy a lába között suhant át a gólvonalon. Közben azért a gyógyulgató Ryan Bonni és Nathan Martz nélkül foghíjas idegenlégiós-kontingens egészséges tagja, Nick Martens szépített egyszer, de mivel Jay Henderson erre góllal válaszolt, nem sokra mentünk vele.

A második harmadban négyszer annyit lőtt az Innsbruck, mint a Volán, 20:5 volt az arány, amely az eredményjelzőn látható adatokkal együtt jelezte: most nem a magyar bajnok győz nagy különbséggel, mint tette azt Fehérváron.

Csak érdekességképp: a gólok jó részét összehozó Henderson, Steve Guolla és Rem Murray önéletrajzában összesen 798 NHLmeccs és 135 gól szerepel.