Pocsék napja volt tegnap a Newcastle United szurkolóinak: az utóbbi időben sokat tűrő tábornak előbb azt kellett tudomásul vennie, hogy az igen népszerűtlen Mike Ashley klubtulajdonos mégsem ad túl az egyesületen, majd pedig azt, hogy szeretett csapatát a Liverpool bokszzsáknak használja.
„Örülök, hogy véget vethetek a drukkerek bizonytalanságának, és bejelenthetem: nem értékesítem a klubot – rontotta
el a Newcastle-hívek reggelét a Kevin Keegan menesztése óta általános utálatnak „örvendő” Ashley. – A kétezer-kilences lesz
az az év, amelyben közösen elindulunk a jó irányba. Tudom, mennyire fontos ez a lépés most a szurkolók számára.”
Hogy mennyire?
„Ashley úrnak jobban meg kellene válogatnia a szavait, mert vele egy tapodtat sem mozdulunk előre – kommentálta a fejleményt Michael Ord, a klub hivatalos támogatói egyesületének szóvivője. – Ez a hír volt a legrosszabb karácsonyi ajándék, amelyet a Newcastle hívei kaphattak.”
A főszurkoló nagyot tévedett. A newcastle-iak legrútabb karácsonyi ajándéka ugyanis a Liverpool elleni bajnoki mérkőzés volt: a „vörösök” a St James’ Parkban átrohantak ellenfelükön, és végül 5–1-re diadalmaskodtak. A stadionba – az aktuális idényt tekintve – rekordlétszámban (52 114) kilátogató nézők számára külön fájdalmat jelentett, hogy ha a vendégek öt helyett tízet rámolnak Shay Given kapujába, akkor sem lehetett volna az eredményt igazságtalannak nevezni.
Az ír kapus azonban kivételes formában védett (megkockáztatjuk, ha társai is felnőttek volna hozzá, a Liverpool lett volna bajban), ragyogó teljesítményével „hat alatt” tartotta az ellenfelet. A védekezésben hibát hibára halmozó, a támadásban szinte teljesen veszélytelen newcastle-i labdarúgók játékáról mindent elmond, hogy a BBC internetes fórumán a meccs közben egyesek már arra tippeltek: Michel Platini UEFA-elnök időközben átírta a szabálykönyvet, és megtiltotta az emberfogást…
De hagyjuk a veszteseket, elvégre a találkozó hősei nem ők, hanem a látványos és legfőképp eredményes játékkal kirukkoló liverpooliak voltak.
Közülük is elsősorban Steven Gerrard. Az utóbbi időben (is) nagyszerű formában futballozó középpályás a 31. percben góllá érlelte csapata már-már nyomasztó mezőnyfölényét, mégpedig nem is akármilyen góllá. Joszszi Benajun alapvonal környékéről viszszapasszolt labdáját „Stevie G” elemi erővel bombázta 12 méterről a bal kapufára, hogy aztán onnan a hálóba vágódjon. Öt perccel később újabb villanás következett, mondhatni rutinmunka: Gerrard-szöglet, Sami Hyypiä-fejes, gól…
A szünet előtt David Edgar csúsztatott fejesből szerzett találata ugyan még felcsillantotta a reményt a Newcastle számára, a második félidőben azonban beindult a henger. A változatosság kedvéért Gerrard előkészítése után Ryan Babel került helyzetbe a hazai kapu torkában, és a holland támadó az elmélázó védők bizonytalanságát kihasználva a hálóba lőtt. Negyedóra múlva ismét Gerrard következett, ez alkalommal újból gólszerzői minőségben: Lucas Leiva csodálatos kiugratása nyomán szélsebesen elindult Given irányába, és a labdát a kimozduló kapus felett higgadtan a kapuba emelte. Hogy az ötödik gólnál nem a csapatkapitány nevét írták az eredményjelző táblára, csak annak tudható be, hogy időközben lecserélték – távollétében Xabi Alonso értékesítette magabiztosan a Liverpool javára megítélt tizenegyest.
Az 5–1-es győzelemmel a „vörösök” megnyerték a bajnokesélyesek első presztízscsatáját – 2008-at az első helyről búcsúztatják. A Newcastle-nál pedig már fogalmazhatják a szilveszteri jókívánságokat, amelyek közül gyaníthatólag a legközkeletűbb a tulajdonos „eltávolítása” lesz.