Hogy érzi magát magyar légiósként Lengyelországban? Hogy érzi magát magyar légiósként Lengyelországban?
Nagyszerűen – válaszolt jókedvűen Vayer Gábor. – Bennmaradtunk az élvonalban, úgyhogy mást nem is mondhatnék. Lengyelországban is ugyanúgy téli szünet van, mint itthon, hétfőn kezdjük a felkészülést.
Nem csoda, hogy elégedett, hiszen csapata az ön góljával kapaszkodott meg az élvonalban…
Valóban így van, a Lech Poznan ellen a kilencvenharmadik percben szerzett gólommal nyertünk kettő egyre, és így maradtunk bent. Nagy volt az öröm, igaz, csak a város egyik felében, hiszen a Widzew Lódz ezzel kiesett.
Nem éppen a Widzew tesztelte korábban?
Amikor a fehérváriaktól próbajátékra érkeztem Lengyelországba, akkor valóban a Widzew Lódz akart szerződtetni. Aztán az anyagiakban nem tudott megegyezni a két klub. Pedig jól ment a játék, az első edzőmecscsen rögtön két gólt rúgtam a Belchatównak. Aztán a következő meccsen, a Lech Poznan ellen is jól játszottam. Egyik pillanatról a másikra jelentkezett be az LKS Lódz, én pedig gyorsan megegyeztem a vezetőkkel.
Elnézve a tavalyi bajnoki végeredményt, jobban nem is dönthetett volna.
Nem bántam meg. Kicsit megijedtem ugyan, hogy az LKS kieső helyen áll, de a tavasz így is kiválóan sikerült. Remek meccseket játszottunk, különösen a Widzew elleni városi derbi volt felejthetetlen. Szenzációs hangulatban, telt ház előtt nyertünk kettő nullára. A rohamrendőrök kétszer is félbeszakították a mérkőzést. Minden volt, ami egy vérbeli futballrangadóhoz hozzátartozik.
Milyen csapat az LKS? A lengyel gárdákról a magyar focirajongó csak keveset hallhat, olvashat.
Pedig kiváló együttesek szerepelnek a ligában. Elég, ha csupán a Legia Warszawát, a Lech Poznant vagy a Górnik Zabrzét említem. A Lódz egyébként elég „színes” társaság. Tavaly volt hat brazil, három szerb, egy ukrán és egy ausztrál csapattársam is. A brazilok már nincsenek itt, de közben jött egy litván és egy örmény fiú. Az idén sem várható jelentős előrelépés, ezért a vezetők már a jövő csapatát építik. Sok a fiatal a keretben, az átlagéletkor úgy huszonhat év körül lehet. A klub elöljárói hosszú távra terveznek, néhány esztendőn belül szeretnék elérni, hogy élcsapat legyen az LKS.
És ehhez adva is van minden feltétel?
Tizennégyezer férőhelyes a stadionunk, a pályánk fűthető. Több műfüves pályán gyakorolhatunk, van szauna, konditerem – minden megvan, így kizárólag a futballra kell koncentrálnunk. Általában ötezren járnak a hazai találkozóinkra, de természetesen a nagy rangadókon, így például a Widzew ellen is mindig telt ház van – egy tűt sem lehet olyankor leejteni.
Milyen a lengyel bajnokság?
A színvonala kicsivel gyengébb, mint a belgáé, a magyarnál azonban jobb. Persze ez a labdarúgást körülvevő közegnek is köszönhető. A lengyel válogatott ott volt a legutóbbi Eb-n, és az azt megelőző világbajnokságon is. A lengyelek imádják a focit, lelkesek, hogy legközelebb Európa-bajnokságot rendezhetnek.
Figyeli korábbi együttesei, az ETO, a Fehérvár, vagy a Paks szereplését?
Képben vagyok mindhármat illetően. A Paksnak nagyon szorítok, örülök, hogy az élvonalban szerepel. A kötődés nem múlt el, jó érzés tudni, hogy meddig jutott a város futballcsapata. Annak idején az ASE-ban együtt játszottam Buzás Attilával, Éger Lászlóval, Benedeczki Ferenccel, Osztermájer Gáborral. Noha rég elkerültem otthonról, sok barátom van még ma is.
A szerződése jövőre lejár. Nem akar hazatérni Paksra?
Haraszti Zsolt ügyvezetővel többször beszéltem, jólesik, hogy érdeklődik utánam. Ha hazatérek, a zöld-fehérek biztosan elsőbbséget élveznek a többiekkel szemben.