Szórakoztatni jött

A lélektani háborúk egyik legnagyobb mágusa, Sir Alex Ferguson szerint „a Chelsea Scolari elküldésével a Manchester United kezére játszott, és azt gondolom, mostantól a Liverpool és csapatom belügye lett a bajnoki címért zajló harc”. Az MU skót mindenhatója csapata Chelsea-vel szemben meglévő tízpontos előnye mellett abból is erőt meríthet, hogy bár a világ több részén hasra esnek a holland iskolától (van, ahol már az előszele is földindulással felérő örvendezést vált ki…), az 1992-ben életre hívott Premier League-et nem tudta meghódítani. Korábban mindössze két németalföldi tréner dolgozott itt: Martin Jol (Tottenham) még a dobogóra sem fért fel, Ruud Gullitnek (Chelsea, Newcastle) meg a második hely a legjobbja a londoni együttessel.

Csakhogy a futballtörténelemben azért vannak példák az edzőváltás csodatévő hatására – még ha a PL-ből egyelőre nem is szolgálhatunk ilyennel. Tényleg csak kiragadott esetek, de Franz Beckenbauer 1994-ben Erich Ribbeck helyére beugorva a Bayern Münchent, tavaly pedig a Cevat Güler, Nezihi Böloglu, Burak Dilmen hármas a Karl-Heinz Feldkamptól való hatalomátvétel után hatos győzelmi sorozattal a török Galatasarayt kormányozta az élre. De hogy ne ragadjunk le a nemzeti bajnokságoknál: két gárda is úgy nyert Bajnokcsapatok Európa-kupáját, hogy menet közben edzőt cserélt. A Bayern Münchennél 1975 januárjában váltak meg Udo Lattektől, a helyére ülő Dettmar Cramer pedig a szezon végén BEK-győztesnek vallhatta magát, míg az Aston Villának 1982-ben egy Ron Saunders, Tony Barton csere hozta meg a klub történetének legnagyobb sikerét.

Utóbbi lista már sokkal szimpatikusabb Guus Hiddink és a Chelsea-hívek számára. Elvégre a londoni együttes még áll a legfontosabb frontokon, és az új csapatánál szombaton az Aston Villa otthonában bemutatkozó holland is trófeákért jött a Stamford Bridge-re. „Van néhány sorozat, amelyet megnyerhetünk – mondta a klubedzőként a PSV, a Fenerbahce, a Valencia, a Real Madrid és a Betis után a hatodik állomáshelyére megérkező holland. – Az FA-kupa, a Bajnokok Ligája és persze a bajnokság is szimpatikus. Mindhárom úton szeretnék végigmenni. Tíz pont a hátrányunk, ez sok, de ha megnézzük a Premier League és más országok bajnokságainak történetét, váratlan eseményekre bukkanhatunk. Spanyol bajnokságot nem tudtam nyerni, óriási lenne, ha a talán legmagasabban jegyzett sorozatban feledtethetném a madridi botlást.”

A Chelsea-nél persze messiásként tekintenek rá („Már a dél-koreai kalandja óta arról álmodoztam, hogy egyszer nálunk lesz edző” – írta a klub honlapján vezetett rovatában Pat Nevin, a londoniak volt szélsője), ugyanakkor az angol szakértők szerint már azzal is elégedett lehet, ha a négy közé vezeti a gárdát. Főképp azért, mert „hozott anyagból” kell dolgoznia, amelynek viszonylag gyenge az erőnléte (a csapat góljainak mindössze 14 százaléka esett az utolsó negyedórában, és ezeknek csak négy pontot köszönhet), holott Hiddink a legtöbb állomáshelyén éppen erre alapozott. Így most elő kell vennie másik kedvencét, a motivációs tréninget.

„Nem azért jöttem, hogy szórakozzak vagy szórakoztassam az újságírókat – jegyezte meg első, ötezer ember előtt megtartott nyílt edzése után Hiddink. – A csapatot kell felkészítenem arra, hogy önöket szórakoztassa. Fejlődnünk kell minden szinten.” A 17 hónap alatt már az ötödik (!) Chelsea-menedzserként munkába álló hollandot honfitársa, Piet de Visser „találta ki” a „kékeknek”. Nem ismeretlent ajánlott, hajdan a De Graafschapnál ő volt az edző, Hiddink a csapatkapitány. Most De Visser Roman Abramovics tulajdonos főtanácsadója, Hiddink meg az orosz mágnás barátja. „De ez semmit sem számít – mondta De Visser. – Hiddinket nem lehet befolyásolni, és azt sem lehet rá mondani, hogy ragaszkodik saját sablonjaihoz. Megnézi a játékosokat, felméri erősségeiket és gyengeségeiket, aztán eldönti, milyen rendszer kell a kerethez. Nincs titka, csak az átkozottul kemény munka.”