Túl azon, hogy az első félidő derekára már ledolgozta négygólos hátrányát a Szeged, Laluska Balázs hatalmas góljainak különösen örülhetett a hazai publikum. A szegedi nevelésű, balkezes átlövő tényleg ereje teljében van – a héten erről már beszélt – a hosszú őszi lábadozás után. Egy másik balkezes, a román szélső Valentin Ghionea termelte a legsűrűbben a gólokat, de meglepő módon középen volt a leginkább sebezhető az újvárosi védelem. Nemcsak Laluska kapott zöld utat, hanem a hazai irányítók is: egy az egy ellen könnyedén áthatoltak a velük szemben állón, besegítés az első félidő első felében alig volt a Dunaferr oldalán.
A másik oldalon – ha már középen nem nagyon ment a gólszerzés – Grebenár Gábor ragyogó labdákat osztott le a jobb szélre, Miss Zoltánnak, és ő be is lőtte őket. Egy ideig a jobbkezes szélső, Törő Szabolcs is, aztán Puljezevics Nenad megelégelte, és elkezdett védeni. A Dunaferr belső emberei nemhogy a kapu közelébe, hanem sokszor a kilencesen belülre sem tudtak eljutni a labdával. A széleken továbbra is adódtak ziccerlehetőségek, de sokáig nem akadt, aki értékesítse őket. A vendégedző ezért Bajusz Sándort és Szalafai Gábort küldte le a két sarokba, ők ketten és a bravúrokat bemutató Mikler Roland (Richard Stochl helyett állt vissza a kapuba, miután a nagyon aktív Vadkerti Attila az alapvonalról is gólt lőtt) megmentették a Dunaferr becsületét, így tíz gólnál kisebb lett a különbség. Ettől persze még nagy volt a differencia, mind a gólok számát, mind az önbizalmat tekintve, így a Pick-Szeged jutott be a KEK legjobb nyolc csapata közé.