Rudi bácsi boldogan fagyoskodott volna. Éppen a meccs napjára esett volna a 79. születésnapja, ám ő aligha ezt tartaná fontosnak, az ő boldogságának forrása mindig a Vasas sikere volt.
Azt persze nyilván csalódottan nyugtázta volna, hogy az ősi ellenfél, a Bp. Honvéd elleni idénynyitóra alig kétezren jöttek ki az ő nevét viselő stadionba, és ennek is a harmada Kispestről érkezett, ám minden rosszra gyógyír lehet a jó eredmény, erre pedig nem panaszkodna a Vasas legendás mestere, ha még közöttünk lehetne.
Nehéz, talán felesleges is lenne hosszabb szakmai fejtegetésekbe bonyolódni, amikor ez a meccs lényegében egyetlen mondattal elintézhető: simán, gond nélkül zsebelte be a Vasas a három pontot. Tanulságként pedig legfeljebb annyit lehet megfogalmazni, hogy a futballban nem mindig annak a csapatnak az akarata érvényesül, amely többet birtokolja a labdát. A Honvéd nyilván azzal az elképzeléssel szelte át a várost a Fáy utcáig, hogy masszívra szervezett >>>