A Camp Nouba kilátogató nyolcvanezer – döntő többségében a listavezető sikeréért szorító – futballrajongó az első húsz perctől eltekintve gyakorlatilag folyamatosan háborgott. Az elején a Barca teljesen benyomta kapuja elé a kiesés ellen harcoló, tíz emberrel védekező helyi riválisát, ám igazi helyzete egy adódott: talán Thierry Henryt is meglepte az a magány, amelyben találta magát két méterre az üres kaputól – fölé is fejelt.
Akkor a francia feltartott hüvelykujjával még bátran megköszönte a labdát a feladó Lionel Messinek, ám attól kezdve nem a játéké volt a főszerep a Camp Nouban. A vendégjátékosok folyamatosan a földön fetrengtek, már akkor is húzták az időt, tehették – Carlos Delgado Ferreiro bíró engedte. Aztán a 30. percben kiment a hazai kispadhoz, és sárga lapot adott a békésen ücsörgő Sergio Busquetsnek. Akkor már forrtak az indulatok. Aztán el is szabadultak, amikor hét perccel ezután a láthatólag megrémült bíró (hat-hat sárga és egy piros lap a félelem bére) a kék-fehérek unszolására kiállította Seydou Keitát.
Ahhoz nem fér kétség, hogy a mali középpályás nyújtott lábbal csúszott oda Moisés Hurtadónak, ám a labdát találta el, igaz, közben a hátsó lábával kisodorta az ellenfél támaszkodóját. Tipikus sárga lap! Ám a bíró pirosat adott, s attól kezdve minden megváltozott a pályán. Eltűnt a futball, teret kapott a fetrengés és az időhúzás.
„Nem az volt a játékvezető legnagyobb hibája, hogy kiállította Keitát, hanem az, hogy nem engedett futballozni bennünket. Ténykedése nyomán mindössze tizenöt percig volt folyamatosan játékban a labda, így nem lehet futballozni”
– dohogott Xavi. Még az Espanyol-győzelem kulcsfigurája, a Barcelonában nevelkedő s a katalán szuperklubra láthatólag 2002-es elküldése óta folyamatosan dühös Ivan de la Pena is kiemelte a játékvezető ténykedését.
„Tíz ember ellen megvoltak a lehetőségeink, amelyek tizenegy ellen nem lettek volna. Teljesen más lett a játék. De mi is szenvedtünk már el jogtalan kiállítást, úgyhogy nincs lelkiismeret-furdalásunk, ráadásul ez a győzelem hatalmas erőket mozdíthat meg bennünk a kiesés elleni harcban” – mondta a vendégek két gólját szerző De la Pena (139 Espanyol-mezben töltött meccsén mindössze négyszer talált a kapuba eddig), akit legszívesebben kiátkozott volna a Camp Nou közönsége.
Akinek igazából lelkiismeretfurdalása lehet, az Victor Valdés. (Akadnak, akik úgy vélik, ideje lenne már klasszis kapus után néznie a Barca-vezérkarnak.) A Barcelona kapusa a második De la Pena-találat előtt odapasszolta a labdát a 32 éves kopasz középpályásnak, akinek nem volt nehéz dolga őt átemelni. Kétgólos hátrányban pedig már csupán szépíteni tudott a listavezető, egyenlíteni nem. Mindennek tetejébe a Barca legalább két hónapra elvesztette az izomszakadást szenvedő Éric Abidalt.
Pedig a tánc igazából most kezdődik. Kedden a Lyon a Bajnokok Ligájában, hét végén az Atlético Madrid a bajnokságban az ellenfél. Igaza lesz Pep Guardiolának, aki azt mondta, most következik a szezon legfontosabb szakasza.